KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/február
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „Tízezer nap fényében” Kósa Ferenc (1937-2018)
• Szekfü András: A mécsestől a filmkameráig Beszélgetés Kósa Ferenccel
• Kovács Ilona: A magyar Casanova Deésy Alfréd
• Szíjártó Imre: Húsz év háború Kilenc hónap háború / Ostrom
TESTKÉPEINK
• Nemes Z. Márió: A kép vérre szomjazik Testkép a filmvásznon
• Zalán Márk: Testek és lelkek Új raj: Małgorzata Szumowska
• Varga Zoltán: A vágy rebellisei Jan ©vankmajer-portré – 3. rész
A HELY SZELLEME
• Czirják Pál: Van térerő? Színterek a kortárs magyar filmben
• Andorka György: Akció-redukció Zárt helyszínek dramaturgiája
• Varró Attila: Gép a szellemben Gyilkos házak
MENNYEI ÜDVÖZLET
• Szabó Ádám: Itt, a Földön Kortárs európai vallásdrámák
• Gelencsér Gábor: Graphic noir Will Eisner: Szerződés Istennel
• Benke Attila: Atya, fiú, világűr Az Úr hangja
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Kairosz gyermekei Amszterdam
KRITIKA
• Pályi András: Az álmok tűzfészke Hidegháború
• Vágvölgyi B. András: Odessa Blue „Bánom is én, ha elítél az utókor”
• Takács Ferenc: Háttér – előtér A kedvenc
• Varró Attila: Kiszínezve Még egy nap élet
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Történelem a cselédszobából Alfonso Cuarón: Roma
• Roboz Gábor: Farkas, ember Jeremy Saulnier: Hold the Dark
MOZI
• Barkóczi Janka: Csodálatos fiú
• Teszár Dávid: Kafarnaum
• Pethő Réka: Zöld könyv
• Baski Sándor: Alelnök
• Roboz Gábor: Az a nap a tengerparton
• Varró Attila: Pusztító
• Andorka György: Tű, cérna, szerelem
• Kovács Kata: Un homme pressé
• Pazár Sarolta: Az örökösnő
• Vajda Judit: Szerelmünk napjai
• Benke Attila: A csempész
• Huber Zoltán: Üveg
DVD
• Varga Zoltán: Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film
• Pápai Zsolt: Soha nem késő I–II.
• Benke Attila: Őrült gazdag ázsiaiak
• Kovács Patrik: Superfly
• Géczi Zoltán: Célkeresztben
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Human Nature

Déri Zsolt

 

Egy újabb kliprendezõ, aki a nagyjátékfilmeknél köt ki. A francia Michel Gondry elsõsorban Björkkel kialakított munkakapcsolata révén került a köztudatba (eddig hat klipet készítettek közösen), de olyan egyéb zseniális videókat is rendezett, mint a Cibo Mattónak a Sugar Water, a Daft Punknak az Around The World, a Foo Fightersnek az Everlong, a Chemical Brothersnek a Let Forever Be vagy legutóbb a Radioheadnek a Knives Out. Klipjeivel, reklám- és rövidfilmjeivel az 1999-es Titanic Fesztiválon is szerepelt, és ennek apropóján Gondry interjút is adott, amelyben készülõ elsõ nagyjátékfilmjére is kitért: „A film egy szakállas nõrõl szól, egy szõrös nõrõl, aki beleszeret egy tudósba, aki jó modort tanít az egereknek. Õk ketten találnak egy vad gyereket, elkezdik tanítani, és filozófus lesz belõle.” Nem meglepõ, hogy a forgatókönyv ugyannak az embernek a munkája, aki az utóbbi évek egyik legjobb játékfilmes bemutatkozásának, a szintén kliprendezõ Spike Jonze John Malkovich menet címû filmjének szürreális sztoriját is jegyzi: Charlie Kaufmanról van szó (aki Jonze mellett Gondry filmjének producere is). A fõszerepben pedig olyan színészek komédiáznak, mint Patricia Arquette, Tim Robbins és a vidám walesi vadember, Rhys Ifans.

Minden adott tehát egy újabb mestermûhöz, amivel Gondry a nagyjátékfilmre sikerrel átnyergelt klipmûvészek, David Fincher, Spike Jonze vagy Jonathan Glazer (Szexi dög) illusztris kis társaságába kerül… Ám a Human Nature valahogy mégis enyhe csalódást kelt. Pedig ez a szürreális komédia tele van verbális és vizuális poénokkal, sziporkázó jelenetekkel (Rhys Ifans például úgy viselkedik, mint egy életre kelt rajzfilmfigura), az erdõben játszódó jelenetekben örömmel fedezhetjük fel a Björk-klipek – elsõsorban a Human Behaviour és a Bachelorette – ismerõs képi megoldásait (sõt Patricia Arquette énekel is!), ám mindez nem tereli el a figyelmet Kaufman forgatókönyvének kidolgozatlanságáról (például az összecsapott befejezésrõl), és Gondry sem képes annyira kezében tartani az anyagot, hogy azt feledtesse.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2434