KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/február
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „Tízezer nap fényében” Kósa Ferenc (1937-2018)
• Szekfü András: A mécsestől a filmkameráig Beszélgetés Kósa Ferenccel
• Kovács Ilona: A magyar Casanova Deésy Alfréd
• Szíjártó Imre: Húsz év háború Kilenc hónap háború / Ostrom
TESTKÉPEINK
• Nemes Z. Márió: A kép vérre szomjazik Testkép a filmvásznon
• Zalán Márk: Testek és lelkek Új raj: Małgorzata Szumowska
• Varga Zoltán: A vágy rebellisei Jan ©vankmajer-portré – 3. rész
A HELY SZELLEME
• Czirják Pál: Van térerő? Színterek a kortárs magyar filmben
• Andorka György: Akció-redukció Zárt helyszínek dramaturgiája
• Varró Attila: Gép a szellemben Gyilkos házak
MENNYEI ÜDVÖZLET
• Szabó Ádám: Itt, a Földön Kortárs európai vallásdrámák
• Gelencsér Gábor: Graphic noir Will Eisner: Szerződés Istennel
• Benke Attila: Atya, fiú, világűr Az Úr hangja
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Kairosz gyermekei Amszterdam
KRITIKA
• Pályi András: Az álmok tűzfészke Hidegháború
• Vágvölgyi B. András: Odessa Blue „Bánom is én, ha elítél az utókor”
• Takács Ferenc: Háttér – előtér A kedvenc
• Varró Attila: Kiszínezve Még egy nap élet
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Történelem a cselédszobából Alfonso Cuarón: Roma
• Roboz Gábor: Farkas, ember Jeremy Saulnier: Hold the Dark
MOZI
• Barkóczi Janka: Csodálatos fiú
• Teszár Dávid: Kafarnaum
• Pethő Réka: Zöld könyv
• Baski Sándor: Alelnök
• Roboz Gábor: Az a nap a tengerparton
• Varró Attila: Pusztító
• Andorka György: Tű, cérna, szerelem
• Kovács Kata: Un homme pressé
• Pazár Sarolta: Az örökösnő
• Vajda Judit: Szerelmünk napjai
• Benke Attila: A csempész
• Huber Zoltán: Üveg
DVD
• Varga Zoltán: Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film
• Pápai Zsolt: Soha nem késő I–II.
• Benke Attila: Őrült gazdag ázsiaiak
• Kovács Patrik: Superfly
• Géczi Zoltán: Célkeresztben
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Shoot in Hungary

(X)

A magyar filmgyártás, videó- és televíziós gyártás első kézikönyvének ötlete a Művelődési Minisztérium filmfőosztályán született 1995-ben. Noha ez a konstrukció később felborult, s a kiadvány az Atlantic Press vállalkozásában lát napvilágot, a Magyar Filmesek Világtalálkozójának Előkészítő Bizottsága a kiadványterv alapján érdemesnek tartotta ezt a kötetet arra, hogy e magas szakmai színvonalon lebonyolítandó rendezvény résztvevőinek a kezébe adja.

A Shoot in Hungary angol nyelven jelenik meg, s ennek az az oka, hogy nem elsősorban azoknak kíván adatok sokaságával szolgálni a magyarországi forgatási lehetőségekről, akik amúgyis ismerik a magyar filmet. A kiadvány éppen azt hivatott bizonyítani, hogy a magyar mozifilmgyártás és televíziós filmgyártás nem elveszett paradicsom, hanem élő, lüktető, átalakulóban lévő, de alapvetően egészséges szervezet, melynek nemcsak stúdiórendszere és háttéripara ép, hanem továbbra is rendelkezik azzal az árnyalatnyi előnnyel a konkurenciával szemben, amely a film százéves története folyamán mindig jellemezte.

A Shoot in Hungary egyik rendeltetése, hogy tükrözze ezt a hagyományt, annak folyamatosságát, melyre már az első fejezetben találhatók bizonyító anyagok. Szakértők és kritikusok számára is tartalmaz majd meglepetéseket a magyar filmesek díjának táblázata, mely 1927-től, az első Oscar-díj osztástól követi az eseményeket s melyből kitetszik, hogy magyar vagy Magyarországon született filmesek közel 250 fontos elismerésben részesültek a legnagyobb fesztiválokon.

Megtalálható a Shoot in Hungary oldalain az a mintegy hatvan névből álló filmes Who is Who, mely nem díjak, mégcsak nem is szakmai tekintély, hanem a filmiparban betöltött tényleges szerep alapján a filmes szakma mai vezérkarának adatait tartalmazza. A szakmai fejezetek ezek után nemcsak a stúdiókat, a filmes szervezeteket, a magyar rendezőket, a külföldi filmekben gyakran látható magyar színészeket és a ma is nemzetközi rangú magyar operatőr-iskola tagjait mutatják be. A külföldi filmes azt is megtudhatja belőlük, milyen specifikumai vannak Magyarországon a helyszínek kiválasztásának, hogyan lehet meghatározott forgatási napokra és helyszínekre időjárás-előrejelzést kérni, vagy éppenséggel púpostevét bérelni. A könyv harmadik fejezete egy hatvanoldalas színes képösszeállítás lesz, mely a magyarországi forgatási helyszíneket mutatja be.

A Shoot in Hungary a megfelelő amerikai, francia, izraeli és egyéb filmszakkiadványok tapasztalatainak felhasználásával készülte. A kiadó ISSN számmal jelenteti meg ezt a könyvet, ami sorozatkiadványt jelöl. Abban a reményben tette ezt, hogy a Shoot in Hungary a továbbiakban kétévenként felfrissített adatokkal és képanyaggal újra megjelenhet. A könyv 2000 példányban lát napvilágot, különlegesen erős spirálkötéssel, hogy minél egyszerűbben kezelhető, könnyebben forgatható legyen. A kiadvány erősen specializált jellege és viszonylag magas ára miatt könyvesbolti árusítással az Atlantic nem számol, s terjesztésre csak a filmes szakirodalommal foglalkozó néhány boltnak ajánl fel példányokat. Egyébként a Shoot in Hungary az Atlanticnál jegyezhető elő és postai úton szerezhető be a 212-2444-es fax-számon, vagy a 212-2445-ös telefonon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=92