KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/február
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „Tízezer nap fényében” Kósa Ferenc (1937-2018)
• Szekfü András: A mécsestől a filmkameráig Beszélgetés Kósa Ferenccel
• Kovács Ilona: A magyar Casanova Deésy Alfréd
• Szíjártó Imre: Húsz év háború Kilenc hónap háború / Ostrom
TESTKÉPEINK
• Nemes Z. Márió: A kép vérre szomjazik Testkép a filmvásznon
• Zalán Márk: Testek és lelkek Új raj: Małgorzata Szumowska
• Varga Zoltán: A vágy rebellisei Jan ©vankmajer-portré – 3. rész
A HELY SZELLEME
• Czirják Pál: Van térerő? Színterek a kortárs magyar filmben
• Andorka György: Akció-redukció Zárt helyszínek dramaturgiája
• Varró Attila: Gép a szellemben Gyilkos házak
MENNYEI ÜDVÖZLET
• Szabó Ádám: Itt, a Földön Kortárs európai vallásdrámák
• Gelencsér Gábor: Graphic noir Will Eisner: Szerződés Istennel
• Benke Attila: Atya, fiú, világűr Az Úr hangja
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Kairosz gyermekei Amszterdam
KRITIKA
• Pályi András: Az álmok tűzfészke Hidegháború
• Vágvölgyi B. András: Odessa Blue „Bánom is én, ha elítél az utókor”
• Takács Ferenc: Háttér – előtér A kedvenc
• Varró Attila: Kiszínezve Még egy nap élet
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Történelem a cselédszobából Alfonso Cuarón: Roma
• Roboz Gábor: Farkas, ember Jeremy Saulnier: Hold the Dark
MOZI
• Barkóczi Janka: Csodálatos fiú
• Teszár Dávid: Kafarnaum
• Pethő Réka: Zöld könyv
• Baski Sándor: Alelnök
• Roboz Gábor: Az a nap a tengerparton
• Varró Attila: Pusztító
• Andorka György: Tű, cérna, szerelem
• Kovács Kata: Un homme pressé
• Pazár Sarolta: Az örökösnő
• Vajda Judit: Szerelmünk napjai
• Benke Attila: A csempész
• Huber Zoltán: Üveg
DVD
• Varga Zoltán: Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film
• Pápai Zsolt: Soha nem késő I–II.
• Benke Attila: Őrült gazdag ázsiaiak
• Kovács Patrik: Superfly
• Géczi Zoltán: Célkeresztben
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vágy és vezeklés

Kovács Gellért

Atonement – angol, 2007. Rendezte: Joe Wright. Írta: Ian McEwan regényéből Christopher Hampton. Kép: Seamus McGarvey. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Keira Knightley (Cecilia), James McAvoy (Robbie), Romola Garai (Briony), Brenda Blethyn (Grace). Gyártó: Working Title Films / Relativity Media / Studio Canal. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 130 perc.

 

A Büszkeség és balítélet stábja újra akcióban! Új filmjük páros magyar címe azonban csak a véletlen műve, a forgatókönyv alapjául szolgáló regény eredeti címében (Atonement) csak vezeklés szerepel – vágy nélkül. Talán a honi forgalmazó marketingfogásával van dolgunk? Aligha: Ian McEwan sokat méltatott prózája már 2005 óta kapható hazánkban, s a mű fordítója akkor még legfeljebb csak kósza hírekből értesülhetett arról, hogy a mozgóképes adaptációt ugyanaz a rendező fogja elkészíteni, aki legutóbb Jane Austen egyik legnépszerűbb írásának megbízhatóan működőképes mozifilmes verzióját festette a szélesvászonra.

Bármi is az igazság, Joe Wright és csapata alaposan megszolgálta a nemes párhuzamot, sőt a részletgazdagságot tekintve még tovább ment: a Vágy és vezeklés alaposan kidolgozott mutatvány, amely egy gyermek bűnét, s annak tragikus, a második világháború borzalmaiban kiteljesedő következményeit tárja a befogadó elé. A forgatókönyv – kosztümös filmektől merőben szokatlan, ám a darab egészét megbízhatóan szolgáló – trükkös időkezelése, a bravúros beállítások, a dramaturgiai erővel bíró, játékos zene és a nagyszerű színészek szinte csak szimbolikus, ám annál hatásosabb jelenléte régen látott biztonsággal forr össze egyetlen, arcátlanul giccses, ám tökéletesen lenyűgöző – és bizonyos jeleneteit nézve – a posztmodern formai megoldásokkal is meggyőzően kacérkodó egésszé, amely végén garantált a könnyzuhatagot fakasztó katarzis.

Bár az alkotók nagyrészt Európából érkeztek – ráadásul néhány brit mester mellett időnként Jean-Pierre Jeunet hatása is tetten érhető –, küldetésük célja könnyen megfejthető: filmjükkel a mostanában szinte csak számítógépes megoldásokban gondolkodó hollywoodi népszórakoztatókat szeretnék móresre tanítani. Hamarosan meglátjuk, mekkora sikerrel: vészesen közeleg az Oscar-jelölések kihirdetésének időpontja.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9228