KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/március
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
• Parragh Ádám: Csontbarlang a Szilícium-völgyben Mesterséges Intelligencia
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Mielőtt bástyák dőlnek A történelmi film
• Kovács Ágnes: Fények, világok Beszélgetés Kende Jánossal
• Benke Attila: Emberközeli történelem Beszélgetés Szász Attilával
• Mészáros Márton: A víz fölé kerülni Beszélgetés Kárpáti György Mórral
OLASZ PANTEON
• Csantavéri Júlia: Filmstratégia Bernardo Bertolucci (1941–2018)
MESTERKURZUS
• Zalán Márk: Rendhagyó viszonyok Jacques Audiard
FÉRFIAS JÁTSZMÁK
• Barotányi Zoltán: Felfelé száll a buborék Orosz tengeralattjárók a filmvásznon
• Roboz Gábor: Nem csak a pénz Megtörtént bűnesetek
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Neo-Tokió, 2019 Katsuhiro Otomo: Akira
• Kránicz Bence: Mocskos arcú angyal Yukito Kishiro: Battle Angel Alita
PANORÁMA
• Géczi Zoltán: Kultfilmművészet Indonéz zsánerfilmek
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Mint te vagy én Finn Filmhét
KÖNYV
• Báron György: Kortársunk, Bergman Bergman 100
• Gelencsér Gábor: Az X generáció Z terve Kalmár György: A férfiasság alakzatai
KRITIKA
• Baski Sándor: Magánvágyak, közügyek Guerilla
• Fekete Tamás: Lakásszínház Kölcsönlakás
• Margitházi Beja: Felejtéspolitika Jó estét, Mr. Waldheim!
• Barkóczi Janka: Eksztázis Az előadás vége
• Kovács Kata: A család kicsi petesejtjei Private Life
MOZI
• Gelencsér Gábor: Sztrájk a gyárban
• Benke Attila: A világ gyengéd közönye
• Alföldi Nóra: Colette
• Fekete Tamás: Vihar előtt
• Sándor Anna: Két királynő
• Kovács Bálint: Heavy túra
• Roboz Gábor: Az eltűntek
• Baski Sándor: Meztelen befutó
• Barkóczi Janka: Csak a baj van veled!
• Hegedüs Márk Sebestyén: A csodagyerek
• Varró Attila: Dermesztő hajsza
• Pazár Sarolta: Szabadúszók
DVD
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás III.)
• Géczi Zoltán: Hangosan dobogó szívek
• Kovács Patrik: Drakula
• Varga Zoltán: Idétlen időkig
• Pápai Zsolt: A fehér grófnő
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Califar malma

Biczó Dezső

Bűvös körben jelenik meg Califar malma. Nem olyan, mint a többi. Árkának vize nem fodrozódik, mindig sima és tiszta a felszíne. Járni a malmot még soha nem látta senki. A molnárról, akit időtlen idők óta csak Califar apónak hívnak, azt beszélik, hogy eladta a lelkét, és most kincset ad annak, aki kér. Nagyon nagy kincset, olyat, amibe belebetegszik a lélek. Akik gazdagságra vágynak, és elmennek Califar malmába, ott megkapják mindazokat a javakat, melyekkel Krisztust kísértette meg egykor a Sátán.

Közülük való Stoicea. A legenda nyomán rátalál Califar malmára. Megmosdik az árok vizében. A bűvös víz érintésétől álomba merül; álmában egész emberöltőnyi időt jár be. Szerencséje úgy hozza, hogy a bojár szolgálója, majd kasznára, végül szép és fiatal özvegyének férje lesz. Birtokra, pénzre, rangra tesz szert. Ördögi megszállottság hajtja. Semmi nem elég neki. Hatalmat akar minden felett. Szerelmes hitvese viszont belebetegszik mellette a hiábavaló vágyakozásba. Révülten áll a bontatlan nászágy előtt, újra és újra magára ölti a menyegzői ruhát, egyedül táncol a ház üres termeiben. A haját fésüli. Talán mást már nem is csinál az életben. Beteges látomásnak tűnik Stoicea világában. De végül ez a lefojtott, őrületbe torkolló érzékiség veti majd szét a szerzés kopár, örömtelen építményét. A kastély lángjaiban minden odavész. Stoicea álma szertefoszlik.

Serban Marinescu filmjének alapjául a román prózaírók legjobbjai között számon tartott, vallásos moralista elkötelezettségével a realizmus eredeti egyéniségévé vált Gala Galaction novellája szolgált. Az 1902-ben írott mű a hit erejével szól az olvasóhoz, példázat az erkölcsi élet, az eszményi magatartás mellett.

A feldolgozásban nem a bölcs tanmesét látjuk viszont. A szikár szűkszavúsággal komponált filmváltozatban van valami nyugtalanító is. Stoicea itt nem egyszerű tévelygő lélek, aki letér az egy igaz útról, elfogadja a Sátán szolgájának ajándékait, és emiatt aztán szerencsétlenné válik. Califar malmának története itt nem olyan világrend álláspontjáról szólal meg, amelynek végső garanciája Istenben van. Istenről szó sincs. Sőt semmiféle világrendről és végső garanciáról sem. Stoicea eleve szerencsétlen. De nemcsak ő. Körülötte mindenki az. Ki így, ki úgy. A bojár nyakát törte, és most rezzenéstelen arccal várja a halált, de a szemében ott a félelem, ki lesz az, aki követni fogja őt a vagyonában, no meg a felesége ágyában. Az úrnőt a beteljesületlen, elfojtott vágyai teszik tébolyulttá.

Mintha valamennyien a német expresszionista filmek félelemtől, szorongástól gyötört szereplőinek lennének távoli rokonai. Reménytelenül, magukra hagyottan néznek szembe sorsukkal. Stoicea szerencsétlensége, hogy még a Sátánra sem számíthat. A Sátán országa, ahol mégiscsak rend van, maga lenne a megváltás ebben a kilátástalanságban. Ezért akar Stoicea bűvös álmában mindent megváltoztatni, minden felett hatalmat szerezni, és mindent egyetlen elv szerint rendezni. De hiába, a rossz is csak esetleges lehet ebben a széthulló világban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/05 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5038