KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/április
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: A nők éve Filmrendezőnők a magyar filmben
• Kovács Ágnes: Vörös tapétán tengerkék virágok A Szindbád színdramaturgiája
• Hirsch Tibor: Azt üzente… Mit is? Magyar történelmi filmek: 1848-49
• Benke Attila: Thriller és történelem Szász Attila-portré
REBELLIS KLASSZIKUSOK
• Nagy V. Gergő: Amikor a kurva leveri a poharat Nicolas Roeg (1928-2018)
• Varga Zoltán: Vér és piros esőköpeny A Ne nézz vissza! és a giallo
• Vágvölgyi B. András: Luk a lelken Mak (1932-2019)
ÚJ RAJ
• Lichter Péter: Roncsköltészet, neonfényben Harmony Korine
LEGENDÁS ZSÁNERFILMESEK
• Géczi Zoltán: Tűzben edzett rendező Ringo Lam (1955-2018)
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
• Borbíró András: Gép testben ép lélek Mesterséges intelligencia
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szép Eszter: Apa, anya, űrháború Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga
• Szép Eszter: Apa, anya, űrháború Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga
PANORÁMA
• Gerencsér Péter: Kertektől a közügyekig Új szlovák dokumentarizmus
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Tévedések végjátéka Berlin
HATÁRSÁV
• Zalán Márk: Szabadon álmodni David Lynch – Kristine McKenna: Aminek álmodom
• Kránicz Bence: A lynchesláda titkai David Lynch: Small Stories
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Utánuk a tűzözön Brexit: Háborúban mindent szabad
• Huber Zoltán: Hatalommániák Billions (Milliárdok nyomában)
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Most van most Carpe diem
• Margitházi Beja: Élet és halál a kriptában Üres lovak
• Gelencsér Gábor: Az Éden: keletre Látomás
STREAMLINE MOZI
• Roboz Gábor: Eszmény vagy halál Jimmy Chin – Elizabeth Chai Vasarhelyi: Free Solo
MOZI
• Alföldi Nóra: Egon Schiele: A halál és a lányka
• Pethő Réka: Mary Shelley
• Benke Attila: Egy ország, egy király
• Varró Attila: Családi bunyó
• Kovács Kata: Bocsáss meg, kedvesem!
• Barkóczi Janka: Egy fiú hazatér
• Sándor Anna: Életem értelmei
• Kránicz Bence: Marvel Kapitány
• Fekete Tamás: Claire Darling utolsó húzása
• Baski Sándor: Pezsgő és macaron
• Roboz Gábor: Interjú Istennel
• Pazár Sarolta: Itt járt Britt-Marie
DVD
• Benke Attila: A férfi mögött
• Kovács Patrik: Torta
• Géczi Zoltán: Így ne legyél elnök
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Vörös, nagydarab és a pokolból jött

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Twister

Mátyás Péter

A történet középpontjában a tornádók viselkedését vizsgáló csapat áll, amely új, a megelőzést segítő berendezést szeretne üzembe állítani. Ahhoz, hogy eredményesek legyenek, mindig a forgószél előtt kell járniuk, hogy időben beindíthassák a gépet. A tudósoknak egy másik, jobban felszerelt „viharvadász” csapattal is meg kell küzdeniük.

A Twister látványos és feszes tempójú katasztrófafilm, melynek amerikai bevételei már a 220 millió dollárt is meghaladták. A siker titka nagyrészt az alkotókban keresendő. A történetet Michael Crichton írta (Kóma, Jurassic Park) és Jack N. Green fényképezte, akit egykor Oscar-díjra is jelöltek (Nincs bocsánat). A rendező Jan De Bont először operatőrként szerzett hírnevet olyan zajos sikerekben, mint a Drágán add az életed! vagy az Elemi ösztön – ezt követte első rendezése, a Féktelenül. Az itt szerzett tapasztalatokat alkalmazza azokban az országúti jelenetekben, amelyekben hőseink a légörvény útjába kerülnek, hogy beindítsák a Dorothy névre keresztelt (utalás az Óz, a csodák csodája főszereplőjére) tornádó-vizsgálót. A film műszaki háttere lenyűgöző, olykor több mint tíz kamera dolgozik, s nagyszerűek a speciális effektusok is.

A néző mégsem lehet elégedett. Két vihar között még a filmhősök is hétköznapi életet élnek. Akad itt gyermekkori emlékeitől szabadulni nem tudó asszony, érzelmi zavaraival küszködő férj, mindenkit keblére ölelő nagynéni és életmentő kutyája is. A tornádónak dramaturgiai karaktere van: összebékíti a válófélben lévő házaspárt, elpusztítja a feketébe öltözött pénzhajhász riválisokat, de megkíméli a jók, a gyerekek, a kutyák stb. életét. Fárasztóak Hollywood sablonjai – méltatlanok ahhoz a technikai arzenálhoz, amit felvonultattak.

Valami hiányt érezhettek az alkotók is, amikor egy élő klasszikushoz fordultak. Az egyik jelenetben a kisváros autós mozijában éppen Stanley Kubrick Ragyogás című filmjét vetítik, amikor a forgószél megérkezik. Értjük a párhuzamot a filmes borzalom és a tornádó pusztítása között. Ám a Ragyogás filmvásznát elsöprő vihar láttán egy másik asszociáció is eszünkbe juthat a hollywoodi kommerszről, amely ugyanígy söpri el a száz éves mozi Kubrick nevével szimbolizált nagykorúságát. A Twister végére az értékest, a maradandót elfújta a szél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=374