KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/április
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: A nők éve Filmrendezőnők a magyar filmben
• Kovács Ágnes: Vörös tapétán tengerkék virágok A Szindbád színdramaturgiája
• Hirsch Tibor: Azt üzente… Mit is? Magyar történelmi filmek: 1848-49
• Benke Attila: Thriller és történelem Szász Attila-portré
REBELLIS KLASSZIKUSOK
• Nagy V. Gergő: Amikor a kurva leveri a poharat Nicolas Roeg (1928-2018)
• Varga Zoltán: Vér és piros esőköpeny A Ne nézz vissza! és a giallo
• Vágvölgyi B. András: Luk a lelken Mak (1932-2019)
ÚJ RAJ
• Lichter Péter: Roncsköltészet, neonfényben Harmony Korine
LEGENDÁS ZSÁNERFILMESEK
• Géczi Zoltán: Tűzben edzett rendező Ringo Lam (1955-2018)
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
• Borbíró András: Gép testben ép lélek Mesterséges intelligencia
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szép Eszter: Apa, anya, űrháború Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga
• Szép Eszter: Apa, anya, űrháború Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga
PANORÁMA
• Gerencsér Péter: Kertektől a közügyekig Új szlovák dokumentarizmus
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Tévedések végjátéka Berlin
HATÁRSÁV
• Zalán Márk: Szabadon álmodni David Lynch – Kristine McKenna: Aminek álmodom
• Kránicz Bence: A lynchesláda titkai David Lynch: Small Stories
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Utánuk a tűzözön Brexit: Háborúban mindent szabad
• Huber Zoltán: Hatalommániák Billions (Milliárdok nyomában)
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Most van most Carpe diem
• Margitházi Beja: Élet és halál a kriptában Üres lovak
• Gelencsér Gábor: Az Éden: keletre Látomás
STREAMLINE MOZI
• Roboz Gábor: Eszmény vagy halál Jimmy Chin – Elizabeth Chai Vasarhelyi: Free Solo
MOZI
• Alföldi Nóra: Egon Schiele: A halál és a lányka
• Pethő Réka: Mary Shelley
• Benke Attila: Egy ország, egy király
• Varró Attila: Családi bunyó
• Kovács Kata: Bocsáss meg, kedvesem!
• Barkóczi Janka: Egy fiú hazatér
• Sándor Anna: Életem értelmei
• Kránicz Bence: Marvel Kapitány
• Fekete Tamás: Claire Darling utolsó húzása
• Baski Sándor: Pezsgő és macaron
• Roboz Gábor: Interjú Istennel
• Pazár Sarolta: Itt járt Britt-Marie
DVD
• Benke Attila: A férfi mögött
• Kovács Patrik: Torta
• Géczi Zoltán: Így ne legyél elnök
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Vörös, nagydarab és a pokolból jött

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tobi

Varga András

Spanyolországban vagyunk – valamikor a hetvenes évek végén – amikor az angyaltermetű Tobinak, egy felhőtlen életű munkáscsalád kisfiának szárnyai nőnek. Kálváriája és kalandjai során, ahogyan ez már a normális polgári demokráciákban lenni szokott, levitézlik a tudomány, kiárusíttatik a családi szeretet, és a gyermeki ártatlanság diadalmaskodik az angyali puttó mennybemenetelével.

E habkönnyű banalitást világ-kritizáló hajlama tehetné számunkra érdekessé, mert nem akármilyen filmcsíny a katolikus Spanyolországban gúnyolódni a szent család profanizálásával; hiszen az, ami századokkal-évtizedekkel előbb még isteni csoda lett volna, most a racionális-prakticista társadalomban már csak nyűg és teher. Nyűg, mert a tudat isten után is transzcendentumokkal terhes: csészealjak, UFO-k, idegen lények rémisztik. Ám ez a teher megfelelő járomba fogva profitot hajthat: a folyamat karikatúráját vetítik elénk a romantikus antikapitalizmus jegyében fogant képek.

A rendező – Antonio Mercero – bármily elképzeléseket rejtegetett is tarsolyában – elsősorban szórakoztat. Mozija szatirikusan szemlélteti korát, merészen elegyítve a realista bálványdöngetést börleszk ízű, jellemkomikai elemekkel. Mint a közönség szükségleteit jól ismerő mester filmjét a hagyományos érzelmi azonosulást-elutasítást követelő fordulatokra építi. Gyengéi épp erényeiből fakadnak: túl sok a hetvenes évek olasz és gyatrább francia politikai krimijeiből gyanúsan ismerős helyzet. Élményrontóvá az eredeti ötlet túlhajszolása ott lesz, ahol a film öncélú „igazoló jelentéssé” válik: íme, az újsütetű spanyol demokráciában már ezt is lehet! Eredetibb kritikai és stilisztikai elképzelés talán jobban óvná a végkicsengésében komolykodóvá sikeredett filmet a kegyetlenül szokványos feledéstől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/01 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7220