KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/május
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Wittman fiúk az Orfeumban Történelmi filmek: Boldog békeidő
• Kovács Ágnes: Piros, fehér – szürke A Fényes szelek színdramaturgiája
• Kincses Károly: Turától Bombayig Sára Sándor fotográfiái
• Szekfü András: Társ és koronatanú Hamvassy Anna és a Balázs Béla-hagyatékok
• Kránicz Bence: Kitaposott ösvények Friss Hús
BIOMOZI / GENETIKA
• Borbíró András: Isten munkaasztalán Biohekkerek hajnala
• Sághy Miklós: Zöld filmek Hódosy Annamária: Biomozi
• Sepsi László: Testképzavar Charles Burns: Black Hole
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: A fal adja a másikat Neil Marshall
WESTERN-LEGENDÁK
• Kovács Patrik: Elvadult tájon gázolok A Ranown-ciklus westernjei
• Varga Zoltán: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
• Vízkeleti Dániel: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
REBELLIS KLASSZIKUSOK
• Varga Dénes: A tisztánlátás bátorsága Elio Petri
FILMZENE
• Pernecker Dávid: Murphy jéghideg könnycseppjei Film/zene: Basil Poledouris
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Újratervezés Graz
TELEVÍZÓ
• Kovács Bálint: Szex, hazugság, pedofilia Neverland elhagyása
• Roboz Gábor: High concept Katja Blichfeld – Ben Sinclair: High Maintenance
• Benke Attila: A kis cézár felesége Alvilág
KRITIKA
• Baski Sándor: Lehetnél te is Mi
• Lichter Péter: Karibi dadaizmus Túltolva
• Kránicz Bence: A rája költészete Manta Ray
MOZI
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: A gyűlölet, amit adtál
• Benke Attila: Hannah Grace holtteste
• Géczi Zoltán: A kokainkölyök
• Nagy V. Gergő: Kedvencek temetője
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Élni és meghalni Los Angelesben

Soós Tamás Dénes

To Live and Die in L.A. – amerikai, 1985. Rendezte: William Friedkin. Szereplők: William L. Petersen, Willem Dafoe, John Torturro. Forgalmazó: MGM/UA. 111 perc.

Ilyen lett volna A francia kapcsolat, ha Friedkin a nyolcvanas években rendezi: piros-zöld betűs, ízléstelen főcím, elektronikus dobhangzással büntetett, szintetizátor-vezérelt soundtrack és a hekusfilm aranykorának megágyazó karakterábrázolási közhelyek („Túl öreg vagyok már ehhez a szarhoz”). Ám a külcsín és a Miami Vice-áthallások mögött az Élni és meghalni Los Angelesben ugyanúgy morálisan ambivalens főhőst mozgató, autósüldözés-történelmet író, az amerikai bűnváros koszszürke realitásába ágyazott Friedkin-mű, mint az Oscar-díjakkal kidekorált Francia kapcsolat volt. A túlpörgő, mániákus zsaruk működésmódját számos munkájában állhatatosan kutató direktor ezúttal a pénzhamisítók világát dokumentálja olyan precizitással, mint anno az internacionális drogügyletekét. Olyannyira, hogy az amatőr művészként és profi pénzhamisítóként dolgozó Masterst üldöző Chance és Vukovich jardduó történetében metafora-szintre emeli a hamisítást. Nem csak a thriller kötelező érvényű átverései, hanem a meghasonuló jellemek terén is: L.A. utcáin rendőr és pénzhamisító, FBI-ügynök és strip-klub előadó mind maszkot visel (érdemes figyelni Masters nőjének nemi identitásváltozásait), a privát bosszújáért bárkin áttörtető főhős pedig Masters tükörképévé torzul.

Ugyan néhány fordulata kifejezetten rosszul öregedett (lásd a John Torturro által játszott gengszter szabadulását), szürreális atmoszférája, Willem Dafoe perverz gonosz-alakítása és a finálé csattanója mind a nyolcvanas évekbeli zsarufilm egyik véres gyémántjává avatják a művet. A zsernyákfilm-toposzokat óvatosan felborító alkotás akkor sem lett volna jobb, ha a zsánerrevízióiról és kétélű karakterportréiról hírhedt hetvenes években készül.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11669