KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/május
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Wittman fiúk az Orfeumban Történelmi filmek: Boldog békeidő
• Kovács Ágnes: Piros, fehér – szürke A Fényes szelek színdramaturgiája
• Kincses Károly: Turától Bombayig Sára Sándor fotográfiái
• Szekfü András: Társ és koronatanú Hamvassy Anna és a Balázs Béla-hagyatékok
• Kránicz Bence: Kitaposott ösvények Friss Hús
BIOMOZI / GENETIKA
• Borbíró András: Isten munkaasztalán Biohekkerek hajnala
• Sághy Miklós: Zöld filmek Hódosy Annamária: Biomozi
• Sepsi László: Testképzavar Charles Burns: Black Hole
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: A fal adja a másikat Neil Marshall
WESTERN-LEGENDÁK
• Kovács Patrik: Elvadult tájon gázolok A Ranown-ciklus westernjei
• Varga Zoltán: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
• Vízkeleti Dániel: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
REBELLIS KLASSZIKUSOK
• Varga Dénes: A tisztánlátás bátorsága Elio Petri
FILMZENE
• Pernecker Dávid: Murphy jéghideg könnycseppjei Film/zene: Basil Poledouris
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Újratervezés Graz
TELEVÍZÓ
• Kovács Bálint: Szex, hazugság, pedofilia Neverland elhagyása
• Roboz Gábor: High concept Katja Blichfeld – Ben Sinclair: High Maintenance
• Benke Attila: A kis cézár felesége Alvilág
KRITIKA
• Baski Sándor: Lehetnél te is Mi
• Lichter Péter: Karibi dadaizmus Túltolva
• Kránicz Bence: A rája költészete Manta Ray
MOZI
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: A gyűlölet, amit adtál
• Benke Attila: Hannah Grace holtteste
• Géczi Zoltán: A kokainkölyök
• Nagy V. Gergő: Kedvencek temetője
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozgópiac

Zachar Balázs

 

A fővárosban már most tapasztalható, néhány év múlva azonban az egész országban érezhető lesz a moziipart az egész világon átformáló új jelenség: a multiplex-effektus. A Budapesten működő harminckét filmszínházból öt viszi el a közönség, s az összes jegybevétel hatvanhét százalékát. Természetesen mind az öt soktermes, nagy befogadóképességű multiplex-mozi, mely az elmúlt két évben épült vagy épül újjá.

A hagyományos mozik többsége 200-500 néző befogadására képes, bár van néhány egytermes régi épület, ahol ennél is több ember kaphat helyet. Ezzel szemben a főváros legkisebb – eredetileg nem is multiplexnek épült – soktermes mozija, a Kossuth 750, míg a legnagyobb, az idén tizenegy termessé bővült Hollywood Multiplex a Duna Plazában, több mint 1800 nézőnek képes helyet adni egyszerre. Jelenleg ez az ország legnagyobb mozija, melynek tavaly 1,8 millió látogatója volt, s minden esélye megvan arra, hogy ezt a számot az idén is elérje vagy túlszárnyalja, mivel 1998 első hét hónapjában már több mint egymillióan váltottak jegyet valamelyik előadására.

A fővárosi mozik többsége 15-21 százalékos kihasználtsággal működik (száz helyből átlagosan ennyit adnak el), ezzel szemben a multiplexek legalább 28-30 százalékot tudnak felmutatni, míg a két leglátogatottab, a Hollywood és a Corvin július végéig 47, illetve 43 százalékot ért el. A főváros ilyen jelentős lépéselőnye addig fog tartani, míg vidéken is felépülnek azok a hatalmas bevásárlóközpontok, melyek természetes otthonai a multiplexeknek. Addig azonban nem meglepő, hogy az ország összes mozijegybevételének hatvan százalékát, 1997-ben 2,8 milliárd forintot, a budapesti mozik pénztárainál fizették ki, s ebből 1,8 milliárd az öt multiplexhez folyt be. Ugyancsak a fővárosban tartották a tavalyi 242 ezer mozielőadásnak csaknem a felét.

Amit külföldön multiplex-effektusnak hívnak, nálunk még hatványozottabban jelentkezik. Az új típusú szórakoztatóközpontok megjelenésével jelentősen nőtt a mozibajárási kedv: a nézők száma Budapesten egy év alatt 5,3 millióról 7,5 millióra nőtt, míg ugyanitt a bevételek 1,54 milliárdról 2,78 milliárdra – azaz mintegy 80 százalékkal – emelkedtek. A multiplexek megjelenése hozzájárult ahhoz is, hogy a piaci viszonyok kissé letisztuljanak, s ez érdekes módon nemhogy nem ártott, hanem inkább kedvezett az Art-moziknak. Tönkretette viszont a hagyományos, egytermes mozik egy részét, különösen azokat, amelyek abban a kellemetlen helyzetben találták magukat, hogy a közelükben felépült egy bevásárlóközpont. Így járt az Alkotmány a Duna Plaza mellett, de igen alacsony kihasználtsággal működik a Kőbánya, a Horizont, az Átrium vagy a Bástya mozi is. Nem nehéz megjósolni a még működő Metró mozi sorsát sem, ha elkészül a Nyugati téri hatalmas szórakoztató- és bevásárlóközpont. Ezzel szemben a művészfilmeket vetítő Artmozi-hálózat eltérő műsorkínálatával világos alternatívát jelent a multiplexekkel szemben, s a fővárosban stabil közönségre számíthat. Ezek után nem is olyan meglepő, hogy az öt multiplexet a budapesti toplistán a Művész mozi követi, melynek tavaly 240 ezer látogatója volt (a Kossuthnak 461 ezer), de jól szerepelt a Vörösmarty és a Szindbád is (20 illetve 37 százalékos kihasználtsággal).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/10 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3817