KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/május
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Wittman fiúk az Orfeumban Történelmi filmek: Boldog békeidő
• Kovács Ágnes: Piros, fehér – szürke A Fényes szelek színdramaturgiája
• Kincses Károly: Turától Bombayig Sára Sándor fotográfiái
• Szekfü András: Társ és koronatanú Hamvassy Anna és a Balázs Béla-hagyatékok
• Kránicz Bence: Kitaposott ösvények Friss Hús
BIOMOZI / GENETIKA
• Borbíró András: Isten munkaasztalán Biohekkerek hajnala
• Sághy Miklós: Zöld filmek Hódosy Annamária: Biomozi
• Sepsi László: Testképzavar Charles Burns: Black Hole
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: A fal adja a másikat Neil Marshall
WESTERN-LEGENDÁK
• Kovács Patrik: Elvadult tájon gázolok A Ranown-ciklus westernjei
• Varga Zoltán: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
• Vízkeleti Dániel: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
REBELLIS KLASSZIKUSOK
• Varga Dénes: A tisztánlátás bátorsága Elio Petri
FILMZENE
• Pernecker Dávid: Murphy jéghideg könnycseppjei Film/zene: Basil Poledouris
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Újratervezés Graz
TELEVÍZÓ
• Kovács Bálint: Szex, hazugság, pedofilia Neverland elhagyása
• Roboz Gábor: High concept Katja Blichfeld – Ben Sinclair: High Maintenance
• Benke Attila: A kis cézár felesége Alvilág
KRITIKA
• Baski Sándor: Lehetnél te is Mi
• Lichter Péter: Karibi dadaizmus Túltolva
• Kránicz Bence: A rája költészete Manta Ray
MOZI
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: A gyűlölet, amit adtál
• Benke Attila: Hannah Grace holtteste
• Géczi Zoltán: A kokainkölyök
• Nagy V. Gergő: Kedvencek temetője
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

A sztár ezeregy arca

Harmat György

A színész enciklopédia angolszász szerkesztőinek látóköréből teljesen kimaradt Közép- és Kelet-Európa.

 

Az 501 filmsztár olvastán szegény Gombóc Artúr jutott eszembe a Csukás-meséből, aki tudvalevőleg mindenféle csokoládét szeretett: a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét… E könyvben is található, kérem, mindenféle hiba! Formaiak, tartalmiak, egyszerűek, bonyolultak. Számos esetben vegyesen szerepelnek a téves és a jó alakok, nemegyszer ugyanazon az oldalon (Rosselini és Rossellini, Cubrick és Kubrick, Frederico és Federico Fellini). Gérard Philipe neve látható helyesen és kétféle hibával is: Philip, Philippe. (Az említettek az előforduló hasonló botlások mintegy ötödét teszik ki.) Sok a helytelen magyar cím (gyakran a jóval vagy egy másik rossz alakkal vegyest): Kivándorlók helyett Emigránsok, Ben Wade és a farmer helyett Ben Wade és bandája. (Az említetteket szorozzuk meg tízzel, és kijön az efféle hibák száma.)

Miután a kötet fordítás, nem mindig derül ki, melyik tévedés származik az eredetiből, és melyik fúrta be magát a magyar kiadásba. Így vagy úgy, a Brandauer-szócikkben ott éktelenkedik a legsúlyosabb tényhiba: Klaus Mann regényét (Mephisto) nagybátyjának, Heinrich Mann-nak adományozták. A fordítói munka egyenetlensége – tizenegyen végezték – megannyi bosszankodás forrása. Értelmetlenné torzulnak bizonyos mondatok a kimaradt szavaktól. Szerencsés kifejezés a „füstös(en) jóképű”? Van olyan magyar szó, hogy „szaxofonista”? Teret nyert már magyarul a rehabilitáció helyett a „rehab”? Lehet egy szegény színésznőnek vagy színésznek „megadni a kezdőrúgást”? Tömeges torát üli az „úgy színészként, mint énekesként” szerkezet, elvétve fordul csak elő a helyes: „mind Európában, mind Hollywoodban”. Piciny töredékét villanthattam fel a legkülönfélébb típusú hibáknak, oly kiapadhatatlan változatosságukkal kerülünk szembe, hogy az már-már tiszteletet parancsoló. (Érdemes lenne egyszer recenzió helyett hibajegyzéket adni.) Láttam én már fésületlenebb, a használhatatlanságig slendrián filmszakmai kiadványt (az 1994-es Filmlexikon), de azért ez sem kutya! A dohogás után azonban ideje rátérni arra, miről is szól e kötet.

A sztárság életforma, a színészet hivatás. Van, aki eleve csak sztár. Van, aki eleve csak színész. És van, aki kezdettől mindkettő. Lehet sztárból színész (Monroe, Bardot), és persze színészből sztár (Hopkins, Mirren). Eme pompás kiállítású „képeskönyv” címe szerint sztárokat, alcíme szerint színészeket lajstromoz, valójában mindkét kategóriából – és a „köztesekből” is – válogat. Nem éppen remegő kézzel.

Miután a főszerkesztő, az ilyen típusú kiadványokra szakosodott Steven Jay Schneider amerikai, a szócikkeket író munkatársak (két kivétellel) britek, amerikaiak, nem csoda, hogy a munka szelekciójában, felépítésében, szövegeiben amerikai-angolszász ízlést tükröz. A választottak többsége amerikai. Az újabb multikulturális trendek nyomán szép képviselete van a világ más tájain ismeretlen helyi (mexikói, indiai, kínai, japán) hírességeknek. Viszonylag bőséges a nyugat-európai részvétel. Teljesen hiányzik viszont Dél-Amerika, és majdnem teljesen Közép- és Kelet-Európa. Mi a magyar származású külföldi sztárok (Lugosi, Weissmüller, Lorre és társaik) révén csak-csak jelen vagyunk, a volt Szovjetunió viszont az Eizenstein-színész Cserkaszovval árválkodik, és a népszerűnek szánt enciklopédia alkotóinak látóköréből totálisan kimaradt – többek között – Lengyelország (Cybulski, Olbrychski), Csehország, a volt Jugoszlávia. Hogy ki kit hiányol leginkább az 501-ből, az egyéni ízlés kérdése, nekem a legfájóbb Jeremy Irons, Anouk Aimée, Annie Girardot, Jacques Tati és Jean-Hugues Anglade negligálása. A sor vég nélkül folytatható Tognazzitól Benigniig, Vladytól Schygulláig, Afflecktől Close-ig. A következők (és még jó néhány hasonló) viszont mind jutottak egy-egy oldalhoz: King Baggot, Lupe Vélez, Dale Evans. Ki ismeri itt őket? Ha a magyar kiadó jogot szerzett volna a hazai átszerkesztésre, a nálunk sosem látott nevek helyére a hiányolt európai nagyságok kerülhettek volna.

Az amerikai(as) szemszög számos ponton érhető tetten a könyvben. Mint az amerikai típusú önéletrajzok esetében, fordított időrendűek például a filmográfiák. Újmódi gyakorlat ez magyar sajtótermékekben is, követve korunk parancsát: pokolba a történelmi fejlődéssel, a legutóbbi teljesítmény a legfontosabb! Érdekes ezzel szemben, hogy a sztárok-színészek születésük sorrendjében követik egymást az oldalakon. Folyamatosan haladva a kötetben sajátos filmipari-szociálpszichológiai áttekintés részesei lehetünk. Afféle filmtörténeti bulváré, hiszen az informatív és gyakorta találó – bár olykor kevéssé ihletett – jellemzésekben, pályarajzokban nagy hangsúlyt kap a magánélet: házasságok, válások, botrányok, pletykák. Filmgyártásról lévén szó az első ötven év krónikája során minden esetben megemlíttetik, a sztárok mely stúdióhoz szerződtek vagy igazoltak át. A pályaív csúcsának mindig az Oscar-díj számít, holott olyanok nem nyerték el, mint Buster Keaton, Dietrich, Garbo, James Dean, Richard Burton. Akik pedig megkapták, azok sem feltétlenül a legjobb alakításaikért. Ahogy a könyv egy kiváltképp sikerült megfogalmazása állítja: (Orson Welles) „sajátos pályát futott be, amely kész tanmese arról, hogyan veri le a gyilkos moziipar a művészi integritást…”

A hibák, hiányosságok tengere sem fedi el hát: tehetséges (vagy legalábbis tehetségesen törtető) nők és férfiak minő hatalmas truppja zsúfolódik e lapokra! Mily idillek és mily tragédiák. Micsoda gazdagsága sorsoknak, teljesítményeknek, vonzásoknak és választásoknak! Hányféle variáció hasonló témákra. A sztár ezeregy arca.

 

Gabo Kiadó, 2008

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9697