KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sonka, sonka

Koltai Ágnes

Lám, hová jutott a spanyol film: amiért egykor Buñuelt megszólták (Az andalúziai kutya), azért ma Bigas Lunának elismerés jár. Amit a szürrealizmus óvatos asszociációkba bújtatott, azt ma, a Franco utáni korszak egyik legismertebb rendezője leplezetlenül megmutatja. Szó szerint leplezetlenül. A Sonka, sonka ugyanis drámával és szociális egyenlőtlenséggel leplezett erotikus film.

Pedro Almodóvar után persze szókimondóbbak lettek a spanyolok. A matador tört utat a Sonka, sonkának, olyannyira, hogy 1922-ben ez a film a velencei fesztivál versenyében szerepelt. A gazdag oeuvre-d Bigas Luna megmutatja, hogy malackodni ő is tud. Nem pornót forgatott, ezt szakmai önérzete tiltja, de művészkedő, úgymond a spanyol prüdériát támadó alkotása nyíltan hirdeti: mindenki jegyet válthat rá, különösen azok, akik az „egyszerű” szex- és pornódarabokat csak titokban merik nézni. Mert a nemes mondanivaló, a gőg, az úrhatnám arrogancia és a társadalmi egyenlőtlenségek kipellengérezése öltöztet.

Bigas Luna rafinált rendező. Pontosan tudja, hogy az erkölcstelenség vádja manapság démodé, és, hogy a televíziók pornóadói ennél „merészebb” filmekkel szórakoztatják a voyeuröket. A Sonka, sonka tehát a prűdeknek nem tetszhet. Meglehet. De minőség-érzékük azért nekik is van!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1054