KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A robot és Frank

Pápai Zsolt

Robot and Frank – amerikai, 2012. Rendezte: Jake Schreier. Szereplők: Frank Langella, Susan Sarandon, Liv Tyler. Forgalmazó: SPHE. 85 perc.

Jó érzés látni, hogy a kortárs amerikai független direktorok a mai napig képesek előhúzni meglepő ötleteket a sifonérból. Lassan negyedszázada, hogy halálos ölelésbe vonta őket Hollywood, de még mindig élnek és virulnak.

A robot és Frank a legfrissebb bizonyítéka ennek. A közeli jövőben járunk: Frank, a kivénhedt betörő egy kisvárostól nem messze, erdőszéli házikójában tengeti magányos hétköznapjait, csak fia látogatásai mozdítják ki az egyhangúságból. A fiú egy nap emberformájú robottal állít be, hogy az segítsen apjának a háztartásban. Frank tiltakozik, de nincs apelláta: a robot marad.

A címszereplők minden szempontból egymás ellentétei. Az egyik a múlt része, a másik a jövőé, az egyik valamikor híres, az emlékeiben élő idős ember, a másik nevenincs, friss fejlesztésű gép. Mégis összebarátkoznak: a robot társaságában Frank kivirágzik, újraéli ifjúságát, sőt aktívabb lesz, mint valaha volt.

A debütáns Jake Schreier rendező sikerrel kapcsolja össze az amerikai indie-k körében becsesnek számító realista hangoltságot és az emberközi (gyakran családi) kapcsolatok feltárása iránti elkötelezettséget a legnépszerűbb hollywoodi műfajok elemeivel. A robot és Frank csupa paradoxon: egyszerre kisrealista sci-fi és drámai komédia, izgalmakkal és nyomozással, no meg némi romantikával erősítve. A suspense-t a caper-szál biztosítja, a romantikát a Frank és a kisváros könyvtárosnője között bontakozó kapcsolat hozza be a sztoriba, de Schreier direktor erejéből még generációs konfliktusok bemutatására is futja.

Nehezen hihető, de mindez így együtt kiad egy működőképes mozit, amelyben a különböző műfaji elemek nemhogy kioltanák, de erősítik egymást. A titok talán az, hogy egyik műfaji vagy hatástechnikai összetevőből sincs sok a filmben, éppen csak annyi van mindegyikből, amennyi a néző érdeklődésének felkeltéséhez és fenntartásához elegendő ugyan, de a maradéktalan kielégüléséhez kevés. A visszafogott stílus, a decens humor és a színészek eszköztelen játéka erősíti a pozitív összhatást: sokadszorra bizonyosodik be, hogy Frank Langella sajnálatosan alulértékelt színész. Formanyelvi szempontból ugyan kevéssé izgalmas a film, de akad benne néhány emlékezetes kép. A legszebb, amikor a két címszereplő a múltnélküliségben egymásra talál: a végig emlékezetkieséseivel küzdő Frank a robot kérésére törli annak memóriáját, amit csak úgy tud megtenni, hogy közben átöleli őt.

A történet elővezetése során a rendező ki-kikacsint a 2001: Űrodüsszeiára, miközben a Kubrickot oly mélyen foglalkoztató Pinokkió-mesét dolgozza át. A robot és Frank amatőr Kubrick-film, amelyben van szív.

Extrák: Audiókommentár a rendező és Christopher D. Ford forgatókönyvíró közreműködésével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11356