KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Micsoda nők!

Vajda Judit

Sous les jupes des filles – francia, 2014. Rendezte: Audrey Dana. Írta: Audrey Dana, Muriel Magellan, Cécile Sellam, Raphaelle Valbrunne. Kép: Giovanni Fiore Coltelacci. Szereplők: Isabelle adjani (Lily), Laetitie Casta (Agathe), Alice Belaidi (Adeline), Audrey Dana (Jo), Julie Ferrier (Fanny). Gyártó: Fidélite Films. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált 116 perc.

 

A két mesterlövész maszkulin szemszögből előadott hűtlenségi katalógusa után két évet kellett várni egy, a női szexualitásra kíváncsi francia vígjátékra. Habár 2009-ben készült már számos női figurát felvonultató, hangsúlyosan feminin témát feldolgozó francia film (Színésznők bálja), a Micsoda nők! a honfitársak helyett a Meg Ryan nevével fémjelzett Nők nyomdokait követi. Audrey Dana színésznő rendezői debütálása emellett hasonló eszközzel él, mint az említett A két mesterlövész, csak szkeccsfilm helyett egybeszövi a különféle sztorikat, és sokszereplős, sokszálú narratívával dolgozó tablófilmben fogalmazza meg, milyen különböző kihívásokkal küszködnek ma a francia nők.

A szélsőségesen nőies és szigorúan szexuális (menzesszel kezdődő és cunilingusszal végződő) Micsoda nők! több ponton is emlékeztet a Meg Ryan-féle elődre. A cselekményt mozgató konfliktusok itt is, ott is egy-egy jellegzetesen nőies esemény során érnek nyugvópontra (a Nőkben divatbemutató, itt ruhavásár folyamán), és rokon a szeretővel kapcsolatfelvételt kezdeményező megcsalt feleség motívuma is. Ám a viszonylag egységes Nőkkel szemben a Micsoda nők!-ben aránytalanságot okoz, hogy a sok szál nem egyforma súllyal jelenik meg: a barátnőt kereső üzletasszony, a félénk ügyvédnő, a leszbikussággal kacérkodő htb. és a szeretőjét megöröklő nimfomániás sztorija rátelepszik a többire, míg a szexmegszállottá váló buszsofornőhöz és a neurotikus nőgyógyászhoz kapcsolódó vonalról gyakran megfeledkeznek az alkotók. Egyenrangú elemként kerül egymás mellé ugyanakkor gyilkossággal súlyosbított családi dráma, rákbetegség és hányós-mellbimbócincálós burleszk – ami további zavart okoz. A Micsoda nők! mindezek miatt zavarba ejtő és nem elég fajsúlyos alkotás, ugyanakkor a francia film nem egy nagy nevének ad lehetőséget jutalomjátékra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11750