KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az 5. hullám

Sepsi László

The 5th Wave – amerikai, 2015. Rendezte: J Blakeson. Írta: Rick Yancey regényéből Susannah Grant. Kép: Enrique Chediak. Szereplők: Chloë Grace Moretz (Cassie), Nick Robinson (Ben), Maika Monroe (Ringer), Liev Schreiber (Vosch), Maria Bello (Reznik). Gyártó: Columbia Pictures / GK Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 111 perc.

 

Jelenleg Hollywoodban a young adult bestsellerből adaptált tinidisztópiák hasonló szerepet töltenek be, mint a Stephen King-adaptációk a nyolcvanas évek elején: a stúdiók egyre nagyobb számban sorozzák be a kipróbált zsánerveteránokat (Phillip Noyce: Az emlékek őre) és ígéretes pályakezdőket (Wes Ball: Az útvesztő) a csekély kockázattal járó biztonsági játékra. A remek kamarathrillerrel (Alice Creed eltűnése) debütált J Blakeson az utóbbi kategóriába tartozik, így számára Rick Yancey trilógiaindító regényének megfilmesítése egyben belépőfeladat is az álomgyárba – ami értelemszerűen kevés kreatív mozgásteret hagy.

Az 5. hullám az apokalitikus tinimozik rákfenéjének számító sterilitást elhagyva meglepő érzékletességgel viszi színre a gyarmatosító űrlények által megkezdett népirtást – kötelező városrombolástól madárinfluenzás karanténig –, miközben lecsapja a műfaj alapkoncepciójából adódó olyan labdákat is, mint „a tizenévesen minden nap világvége” magvas (zsáner)megfejtése. A lemészárolt felnőttek és a katonának vitt kamaszok közti senkiföldjén ragadt hősnőjén keresztül még pontos analógiát talál a felnőtté válással járó kínkeserves határhelyzetre, de az erős felütés után Blakeson filmje egyre ziláltabb ritmusban dobálja össze az olyan kötelező toposzokat, mint az Alkonyat-vérvonalból elszármazott szerelmi háromszög vagy az autoriter felnőtt hatalom megtévesztésre és hazugságokra épülő machinációi Végjátéktól Az éhezők viadaláig. Az 5. hullám úgy fullad le a fináléra, mint középiskolás kocadohányos Cooper-futás közben, és hiába kerül előtérbe az UFO-tematika és a felnőtté válás szempontjából is kiemelten fontos „mi az ember”-kérdéskör, a filozofikusra sikeredett pizsamapartit idéző kommentárok reményről és szeretetről csak még inkább felhívják rá a figyelmet, mivé nem nőtte ki magát az ígéretes kezdés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/02 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12613