KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A lánykirály

Jankovics Márton

The Girl King – finn-német-svéd-francia, 2015. Rendezte: Mika Kaurismäki. Írta: Michel Marc Bouchard. Kép: Guy Dufaux. Zene: Anssi Tikanmaki. Szereplők: Malin Buska (Krisztina), Sarah Gadon (Ebba Sparre), Michael Nykquist (Axel), Lucas Bryant (Johan), Laura Birn (Erika). Gyártó: Marianna Films / Triptych Media. Forgalmazó: ADS service. Szinkronizált. 106 perc.

 

A 17. századi Krisztina királynő ugyan nem sokáig ült a svéd trónon, rövid uralkodási ideje alatt annyi drámai potenciált halmozott fel, amennyi még egy több évados sorozatra is bőven elég lenne. Nem elég, hogy gyerekként lett uralkodónő Európa történelmének egyik legkilátástalanabb vérontása idején, majd kivette a részét a harminc éves háborúnak véget vető vesztfáliai béke megkötéséből, még a kor dinasztikus szokásaival és becsontosodott nemi szerepeivel is szembement, így inkább önszántából adta vissza a koronát, minthogy nem kívánt házasságra kényszerítsék.

Nem meglepő, hogy több híres színdarab és film is született életéből, a legismertebb Greta Garbo korai hangosfilmje. Most a veterán finn filmrendező, Mika Kaurismäki is elkészítette a maga régóta dédelgetett verzióját, amely szintén a különc királynő beteljesületlen szerelmi életére koncentrál, ám az 1933-as klasszikusnál sokkal erősebben domborítja ki a benne rejlő gendertragédiát. Mamoulian Krisztinája csak játékból öltözött fiúnak, inkább az Európát feszítő vallási-politikai különbségek lehetetlenítették el a spanyol követ iránt érzett szerelmét, Kaurismäkinél viszont már sokkal mélyebben feszül a drámai ellentét, és a királynő megengedhetetlen leszbikus vonzalmai miatt válik tragikus kívülállóvá (kidomborítva a korabeli pletykák és a modern életrajzírók értelmezését). A Lánykirály tehát nem szolgai remake, új és izgalmas fénytörésbe helyezi a svéd királynő életét, épp ezért kár, hogy egy gyengécske tévéfilm színvonalán teszi ezt. A szélesvásznú kosztümös filmekhez képest szegényes képi világ még nem lenne feltétlenül probléma, de a vágás hektikus ritmusa és a banális jelenetek teljesen átélhetetlenné teszik a drámát. Kaurismäki inkább csak felmondja és felszínesen illusztrálja, mint megeleveníti a szuperművelt királynő vívódásait, aki így az izgalmas alaphelyzet és drámai motivációk ellenére is egy didaktikus tanmese kétdimenziós figurájává válik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12711