KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Suicide Squad – Öngyilkos osztag

Kránicz Bence

Suicide Squad – amerikai, 2016. Rendezte és írta: David Ayer. Kép: Roman Vasjanov. Zene: Steven Price. Szereplők: Will Smith (Deadshot), Margot Robbie (Harley Quinn), Joel Kinnaman (Flag), Viola Davis (Waller), Jay Hernandez (El Diablo), Jared Leto (Joker). Gyártó: DC Entertainment / Atlas Entertainment / Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 130 perc.

 

Mit keres egy csapatnyi másodvonalbeli képregénygonosz (és Joker) egy többszázmillió dolláros film főszerepeiben? Ez a kérdés foglalkoztat mindenkit, aki laikusként figyeli, miként költözteti át mozgóképre a DC kiadó saját szuperhőskészletét. Pedig az Acélember és a Batman Superman ellen után mozikba küldött Öngyilkos osztagban pont az tűnt vonzónak, hogy nem egy újabb világmegmentő jófiú kalandjait mutatja be, hanem a gazfickóknak ad lehetőséget a kibontakozásra. Író-rendezőnek a stúdió megnyerte az életművét marcona férfihősökkel kitapétázó David Ayert (Az utolsó műszak, Harag), így volt okunk rendhagyó képregényadaptációban bízni.

A film azonban nem váltja be a vérmes reményeket. A hosszúra nyújtott csapatépítés után, amelyben a legtöbb szereplő saját bemutatkozó videóklipet kap, az osztag rögtön bevetésre indul – ez teszi ki a játékidő második felét. Ám a számos karakter közül csak Joker szerelme, az eredetileg is egy régebbi filmadaptáció (a nagyszerű, ‘92-es Batman-rajzfilmsorozat) kedvéért kitalált Harley Quinn nevezhető izgalmas figurának. Margot Robbie alakításában Harley kiszámíthatatlan, pezsgő és veszélyes, vagyis pont olyan, amilyennek a filmnek is lennie kéne. Kár, hogy körülötte csupa szürke és unalmas alak tétlenkedik, köztük a Batman-filmváltozatok legsótlanabb Jokerével.

A hevenyészett, értelmetlen fordulatok közben van idő elgondolkodni azon, hány férfiak által elnyomott és megnyomorított nő tűnik fel a történetben: Harley Quinn mellett a zord katonatiszt megzsarolt barátnője, és a másik dimenzióból érkező fivérére utalt Varázslónő is ki van szolgáltatva egy-egy férfifigurának. Ha szexista hozzáállására nem is, Ayer legalább néhány vizuális ötletre büszke lehet – a ruhájukat színes masszává oldó, bőrüket szétmaró savfürdőben ölelkező Joker-Harley kettős képe az egyik legszebb momentum, amit szuperhősfilmben láthattunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12890