KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gotti

Benke Attila

Gotti – amerikai, 2018. Rendező: Kevin Connolly. Forgatókönyv: Lem Dobbs, Leo Rossi. Kép: Michael Barrett. Szereplők: John Travolta (John Gotti), Spencer Lofranco (Gotti fia), Kelly Preston (Victoria Gotti), Stacy Keach (Neil Dellacorce), Pruitt Taylor Vince (Angelo Ruggiero). Gyártó: Emmett/Furla/Oasis Films. Forgalmazó: Big Bang Media Kft. Szinkronizált. 105 perc.

 

Akár a valódi Al Caponét és a fiktív Don Corleonét, úgy gyilkosságai és piszkos ügyei ellenére a nyolcvanas években csúcsra törő New York-i John Gottit is igencsak kedvelte a nép a látszólagos közbiztonság megteremtése miatt. A sztárbűnöző élettörténetében benne volt egy izgalmas gengszterfilm lehetősége, azonban a John Travolta nevével fémjelezett Gotti sajnos nem lett az.

A maffiavezér életét már több dokumentum- és játékfilm feldolgozta, a leghíresebb a HBO által gyártott 1996-os Gotti, melyért a címszereplőt alakító Armand Assante méltán kapott Emmy-díjat. Kevin Connolly aktuális gengszterdrámája a HBO-tévéfilmmel ellentétben nem annyira a bűnöző felemelkedés-bukás történetére, hanem John Gotti és családja (legidősebb fia) kapcsolatára helyezi a hangsúlyt. A legújabb Gotti az időben ugrálva mutatja be a vezér hatalom felé vezető útját, a hírhedt Gambino-szindikátus megszerzésének folyamatát és a nagyfőnök bukását. Ám A keresztapát vagy a Nagymenőket idéző párhuzamos vágásokon és John Travolta megnyerő, bár egyoldalúan agresszív alakításán kívül semmi érdekes nincs a Gottiban. A film alkotói nem tudták eldönteni, hogy a Nagymenőket, A keresztapát vagy az 1983-as A sebhelyesarcút tekintik mintának a főhős megírásakor, és abban sem voltak biztosak, hogy családi gengszter-melodrámát vagy kemény szindikátusfilmet szeretnének készíteni. Ráadásul a Gotti híján van egy erős antagonistának, így amit a címszereplő professzionális életében tesz, súlytalan, sőt unalmas. És a gengszter hezitáló fia is egydimenziós karakter, ezért az őt alakító Spencer Lofranco sem tudja érdekessé tenni a figurát, mindvégig kétségbeesett arccal bámul Travoltára. Vagyis John Gotti nevével ellentétben ez a gengszterfilm valószínűleg gyorsan eltűnik a süllyesztőben, és a Szombat esti láz egykori sztárjának, John Travoltának a Ponyvaregény után nem ez lesz a második nagy visszatérése.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13742