KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Két hét múlva örökké

Hungler Tímea

 

Sandra Bullock legújabb mozijában folytatja azt a rajongói számára nem éppen üdvözítő átalakulását, amit utóbbi filmjeiben elkezdett: a Beépített szépség fésületlen, nagyokat böffentő rendőrlánya és a Kísérleti gyilkosság elmacsósodó detektívje után most itt a legújabb csapás, a Két hét múlva örökké ügyvédnője. Sajnos a Bullock-műhelyből kikerülő legfrissebb romkom sem kerülhette a rettegett tinivígjátékok hatását: míg az előző filmekben kisebb arányban volt jelen az alpári humor, ebben a moziban Bullock kisasszony, Hollywood legvágyottabb szinglije közel tíz perces jelenetben adózik egy chilli által okozott hasmenésnek, kezdve az első görcsöktől egészen a megkönnyebbülésig.

A romantikus komédia, mely egy munkakapcsolatból átforduló barátság, majd egy barátságból átforduló szerelem történetét hivatott elmesélni ilyen fordulatos eseménysorokból, mondhatnók életképekből épül fel. Bullock egy harcos-karcos ügyvédnő szerepében védi a természetet, a lebontás előtt álló házakat, kiáll az elnyomottak jogaiért, életét a tiltakozások és demonstrációk töltik ki, míg egy szép napon megismerkedik a város legmenőbb telekspekulánsával (Hugh Grant), aki – hogy ne érje szó a ház elejét – alkalmazza a Greenpeace-aktivistát; kettőjük alakuló kapcsolatát meséli el a film több évet átfogva.

A „milyen házat építsünk és hova” kérdése mellett, a konfliktus forrásaként a „lebontsuk-e kultúrotthont Long Islanden” problémája is felmerül, sőt idővel még egy konkurens (ügyvéd)nő is betoppan a párocska életébe, arra ösztökélve Bullockot, hogy egy jelenet erejéig megváljon előnytelen ruhatára darabjaitól, végre megfésülködjön, és megmutassa, milyen szép is tud lenni, ha akar. Csakhogy valamilyen rejtélyes okból kifolyólag újabban nem akar. Nem akarásnak, meg mint tudjuk, nyögés a vége.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/04 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2128