KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Angyalok, végállomás

Harmat György

 

André Téchiné (Legkedvesebb évszakom, Alice és Martin) új filmjének helyszíne az észak-marokkói kikötőváros: Tanger. Hősei vagy kitartanak vágyaik mellett, vagy – ha ez nem megy – beérik pótcélokkal. Mint az életben. Serge, a fiatal francia kamionsofőr szerelmes a szép panziótulajdonosba, Sarah-ba. Átmeneti szakításuk idején jó pénzért belevág a kábítószercsempészésbe. Sarah Kanadába menekülne szenvedélyes „se vele, se nélküle” viszonyuk elől. Alkalmazottja és pártfogoltja, Said megszállottan (és illegális úton) próbál átjutni álmai földjére: Európába.

Három napot tár elénk életükből a rendező, három veszéllyel, konfliktussal, szenvedéllyel teli napot. De nem a kalandra futtatja ki alkotását, nem is a végzetes szerelem témájára utazik, és nem hangsúlyozza túl az egzotikumot sem. „Kismesteri” módon az apró emberi történéseké ez a film. Folyik, mint az élet. Így terem meg benne feszültség, líra, a Dél varázsa. Ha meghal valaki, az szinte véletlen, jelentős eseményekről (megszületik egy kisbaba) csak hallunk, fontos fejlemények (sikerül-e Saidot átcsempészni a határon) homályban maradnak.

Viszont közegében ismerünk meg néhány embert. Bosszantónak és szeretetre méltóak egyszerre. Mint az életben felebarátaink. Boldogulásukért aggódunk, sorsuk érdekel, történetük leköt minket. Mért ne lenne ennyi elég egy jó filmhez?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2554