KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sakáltanya

Korcsog Balázs

 

Jerry Bruckheimer, a Flashdance producerének legújabb alkotása ismét a látványos, könnyed és szórakoztató filmek nézőközönségének kedvez: a Sakáltanya a nagysikerű zenés-táncos produkció folytatásának is tekinthető. Senkit se tévesszen meg a film – az angol eredetitől eltérően – hangzatos magyar címe (Coyote Ugly magyar fordításban – à la Gyalogkakukk – csúnya prérifarkast jelent): a filmbeli Sakáltanya nem egy krimi- vagy horrorprodukció, de nem is egy sivatagi (vagy préri-) show színtere, hanem egy meglehetősen extravagáns éjszakai szórakozóhely, egy kocsma valahol New York-ban. Violet (Piper Perabo), a kisvárosi lány arról ábrándozik, hogy sikeres dalszerző és énekesnő lesz. Apja (John Goodman), aki egyedül neveli őt, félti a nagyvárostól, így csak nehezen tud elszakadni lányától. Violet végül mégis New Yorkba költözik, ahol egy ideig demóival házal a lemezkiadóknál – persze mindhiába. Megismerkedik Kevinnel (Adam Garcia), aki persze a barátja lesz, és munkát is talál magának: coyote-girl, azaz felszolgáló-táncos-énekesnő lesz a már említett kocsmában. A boldog végkifejletig azonban még különböző, eredetibbnél eredetibb epizódok töltik ki a film idejét (a lányt kirúgják az állásából, szakít a barátjával, apja balesetet szenved), ám a végére persze minden sikerül és jóra fordul: Violet sikeres dalszerző és énekesnő lesz – ki hitte volna?!

A film egyetlen igazi telitalálata: az apa figurája John Goodman hiteles és komikus alakításában. Egyébként meg: sok zene, sok tánc, így csak azoknak ajánlható a produkció, akik fiatalos, zenés, táncos – és kissé romantikus filmet szeretnének látni a mozikban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3131