KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sátánka

Elek Kálmán

 

Tim Burton és Kevin Smith, vagyis a Támad a Mars! és a Dogma szelleme kísért az új Adam Sandler-filmben. Hogy mire képes, kiknek a kiszolgálására hajlandó Sandler, köztudomású, hiszen kivétel nélkül minden filmjében ugyanazt a figurát játssza, s a humornak ugyanarra a szintjére ereszkedik. Ennyi idő és film elteltével késő és fölösleges is heves kirohanást intézni ellene: aki még mindig nem unta meg a bevételek által szentesített stílust és annak legnevesebb képviselőjét, most már nem is fogja: nekik, tehát nem keveseknek szól a Sátánka, Sandler bombabiztosnak hitt, legfrissebb próbálkozása. A hagyomány nem szakadt meg: az ügyefogyott, de szeretnivalóan naiv főhősök sorában elérkeztünk az ördög legkisebb fiához, akinek – még pokoli viszonylatban is – gonosz és erőfölényben lévő bátyjaival kell megküzdenie a pokolnál némileg magasabban fekvő Manhattanben, ahol a gaz testvérek kaján vigyorral az arcukon, nagy elánnal szervezik a világvége beköszöntét. Ugyancsak hagyomány, s az értékelhetőbbek közül való, hogy Sandler most sem próbálja palástolni, mennyire kezdetleges eszközökkel játszik, s hogy humora milyen szűk határok között mozog. Szimpatikus, ahogy nem csinál titkot abból, mit is kínál tulajdonképpen: a hangulat önképzőköri, a gegek kamaszosan alpáriak. Ami a korábbi Sandler-darabokhoz képest változott, az leginkább a körítés minőségén és mennyiségén mérhető. Ahogy az Burtonnel és Smith-szel is megesett, Sandler is helyet foglalhatott egyszer a terülj-terülj-asztalkámnál, s mindaz, amit csak kívánt, filmjében valóra vált. Számítógépes trükkök, aprólékosan kidolgozott díszletek, hatalmas statisztéria és nem utolsósorban Sandler kedvenc kultusz-sztárjai (Tarantino, Keitel, Dangerfield, Ifans, Ozzy Osborn) – mind-mind belefértek a filmbe. Sandler egy lépéssel sem maradt le Burton és Smith mögött, a gyártó New Line és tulajdonosa, a Warner részvényeinek árfolyama pedig rég esett ekkorát…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/04 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3283