KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

New York-i történetek

Fáber András

 

A gyártó egy régi – nálunk főleg a hatvanas évek olasz filmjeiből ismert – műfajt újított fel, a szkeccsfilm műfaját, elsőrangú erőkkel, színvonalasan. A három történetet a helyszín – New York – fűzi össze, meg a szemlélet rokonsága. Keserédes sztorikat látunk, melyek mindegyike mai amerikai értelmiségi környezetben játszódik, s jó alkalmat ad egy-egy világhírű filmrendezőnek, illetve operatőrnek, hogy amolyan ujjpattintós „jutalomjátékban” vonultassák fel briliáns képességeiket. Az eredmény: kétharmad részben kellemes szórakozás, egyharmad részben zseniális fricska.

Sikeres, ámde javakorabeli festőművészt fiatalka barátnője addig csalja, míg a férfi új barátnőt szerez be – ez az Élettapasztalatok foglalata. Jópofa.

Tündérien talpraesett kislány összeboronálja csapodár apukáját és világszép anyukáját – erről szól Az élet Zoé nélkül. Aranyos.

Aztán jön egy pónem. Abszolút filmszerűtlenül szemben ül velünk, és azt magyarázza, hogy mennyi baja van a mamája miatt. О egyébként szeretne megnősülni, de a mama – lehetetlen viselkedésével – rendre meghiúsítja próbálkozásait. A rabelais-i probléma (nősüljön-e Panurge – a Pantagruel Harmadik Könyvének alapkérdése) egy váratlan csavarral abszurd tragikomédiában csap át: a mamát egy cirkuszi bűvész eltünteti, de nem tudja visszavarázsolni. A jónevű zsidó ügyvéd valójában megkönnyebbül, de kötelességszerúen mindent megtesz anyja felkutatására, még egy tehetségtelen, de bájos varázslónőt is felfogad, miközben a mama a város fél égboltját betöltő szellemalakként cseveg és perlekedik tovább, fittyet hányva a fantáziátlan materialistáknak. Frenetikus. A címe: Oidipusz Mifáj.

Ezt a harmadik történetet Woody Allen játssza és rendezte. „Futottak még”: Martin Scorsese, Francis Coppola, Nestor Almendros, Vittorio Storaro, Sven Nykvist és sokan mások.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4685