KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Törnek a kromoszómák

Tamás Amaryllis

Elkészült az orenburgi munkavállalók kálváriájáról szóló trilógia második része, a Törnek a kromoszómák. Az elsőt (Szállnak a varjak) egy éve mutatták be; az a károsultakat faggatta, ez a hivatalos vizsgáló bizottság tagjait.

Elemi etikai szabályok kényszerítik az orvost, hogy feltétel nélküli segíteni akarással, a betegséget kiváltó okok megtalálásával válassza ki a legkorrektebb gyógyító módszert. És itt van a dolog aláaknázva – jelenti ki az orenburgiak kivizsgálását végző orvos, aki nem klasszikus megbetegedéseket regisztrál, hanem évekkel később jelentkező, kémiai ártalmak, toxikumok, sugárfertőzöttség kiváltotta maradandó egészségkárosodást. Úgy tűnik, az ügy már nem söpörhető tovább a szőnyeg alá, éveken, évtizedeken át rejtegetett titkok buknak elő a személytelenség maszkjai mögül. De a hivatalos egyhelyben toporgás mégis azt a gyanút kelti, mintha azt várnák tőlünk, hogy megütközés nélkül fogadjuk el valóságnak, amit tegnap még lehetetlennek tartottunk, vagy amiről nem tudhattunk. A szakma presztízse előrébb valónak tetszik a tisztázásnál, a népjóléti miniszter lényeges információt nem tartalmazó mondatai, a „terhes örökségre” hivatkozás aligha elégíti ki a kárvallottakat. Ösztönösen védekezik: „nem érdemes itt évtizedes pereket nyitni”... „viruló egészségű, tagbaszakadt” ellenpéldát említ, s hogy „fölösleges félelmeket gerjesztenünk magunkban és másokban... bár nehéz az elkerülési folyamat” A radioaktív, vegyi fertőzés okozta génkárosodást kutató orvosnő megdöbbentő egyszerűséggel szemlélteti: az eltört kromoszómákban a maradék, rákos formációt tartalmazó onkogén generációkon keresztül viszi tovább a rossz utasítást, a letört regresszor gén hiányában.

A film alkotói nem tesznek mást, mint az orenburgi orvosi bizottság képviselőivel készített interjúikkal, archív felvételekkel nyilvánosan és nyíltan kérik a mai rendszer érintett vezetőit, hogy szenteljenek figyelmet a felvetett összefüggésekre, s történelmi, szakmai felelősségüknek megfelelően cselekedjenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/04 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=544