KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az utolsó napok

Tosoki Gyula

Gus Van Sant’s Last Days – amerikai, 2005. Rendezte: Gus Van Sant. Szereplők: Michael Pitt, Kim Gordon, Thadeus A. Thomas. Forgalmazó: FHE Hungary. 97 perc.

 

Gus Van Sant két évtizedes kutakodás után talált rá testhezálló témájára és stílusára: a nemzetközi szaksajtóban halálsorozatnak nevezett műveiben (Gerry, Az elefánt, Az utolsó napok) tragikus sorsú fiatalokat mutat be, Tarr Béla Sátántangójának inspirációját jelző hosszú szünetek és még hosszabb beállítások segítségével.

Ebben a szériában a Kurt Cobain életének záróakkordjáról szóló, DV-re készült tévéfilm nem a legjobb, de – finom lírája miatt – a legszimpatikusabb. Az erősen kamara jellegű történethez Cobain naplója szolgált alapul, de a rendező nem szolgaian követte le az abban foglaltakat, igyekezett magát is belefogalmazni filmjébe. Ebből következően Az utolsó napok nem kellően kalibrált darab lett – hol dokumentaristának, hol művészies(kedő)nek tetszik –, mégis komoly értékkel bír. Az elnyújtottan semmitmondó szekvenciák közé több torokszorító is ékelődik, Van Sant hatásosan reprodukálja Cobain roncsoltságát, és sikerül megmutatnia valamit a zenész utolsó heteire telepedő fojtó magányból is: a jelenet, melyben hősünk napszemüveges, kapucnis álöltözetében egy koncertre téved, felejthetetlen.

A rendező a történettel és a figurákkal szembeni távolságtartás megteremtése érdekében végig spórol a közelikkel, továbbá arra is ügyel, hogy filmje aktualizálhatóságát csökkentse. Elidegenítő effektusok sorát veti be (egy végtelenített jelenetben például a Cobaint alakító – egyébként szintén zenész – Michael Pitt jobb kézzel penget hosszasan, holott a Nirvana frontembere balkezes volt), ám Az utolsó napok ezekkel együtt is helyiérdekű marad. Rétegfilm, témája és kivitelezése miatt egyaránt.

Extrák: két werk; Michael Pitt Pagoda nevű zenekarának klipje; kimaradt jelenet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/04 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8963