KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nosferatu/A vámpír árnyéka

Hungler Tímea

Nosferatu, eine Symphonie des Grauens – német, 1922. Rendezte: F. W. Murnau. Szereplők: Max Schreck, Greta Schröeder. Forgalmazó: Navigátor Film Kft. 94 perc; Shadow of the Vampire – amerikai, 2000. Rendezte: E. Elias Merhige. Szereplők: Willem Dafoe, John Malkovich. Forgalmazó: Navigátor Film Kft.

 

Stílszerűen, koporsó alakú díszcsomagolásban látott napvilágot – amennyiben e szófordulat két vámpírfilm esetében alkalmazható – a némafilm-klasszikus Nosferatu és posztmodern utódja, A vámpír árnyéka. A közös megjelenés nem véletlen. F. W. Murnau 1922-es filmje lényegében az E. Elias Merhige rendezte mozi közvetlen előzménye – az utóbbi arra a korában igen népszerű szóbeszédre alapozza létét, mely szerint a Nosferatu főszerepét alakító titokzatos Max Schreck valójában vámpír volt.

Mindkét film kiváló, és a borzongást is kölcsönösen erősítik. Murnau mozija az expresszionista túlzások, a szélsőségekbe hajló színjátszási stílus ellenére sem hat porosnak, Merhige pedig kellő humorral, az eredeti képkockákat is felhasználva képes tovább árnyalni a vámpír-problematikát. Nevesen: a közkedvelt értelmezések mellett (a pusztulás és a defloráció utáni vágy) egy újabbal is előáll, amikor a művészet és a művész mibenlétét a vámpírizmus és a vámpír fogalmával azonosítja.

A Murnau Alapítvány mindent megtett, hogy tökéletesen restaurálja a Nosferatu fennmaradt kópiáit – visszaállították az eredeti színezést, így lettek a film éjszakai jelenetei kékesek, a nappal felvettek pedig aranybarnák. A sejtelmes, végzetszerű képkockák – köszönhetően a fény-árnyék játékoknak, a megvilágításnak és a beállításoknak – egyszerre hatnak fenyegetőnek és csalogatónak. Minden együtt hát ahhoz, hogy Wisburg lakosságához hasonlóan a néző is a hórihorgas, karomszerű körmökkel megáldott, kísérteties vámpír hatása alá kerüljön.

De a másik vérszívó, a Willem Dafoe alakította Orlock gróf befolyása alól sincs menekvés (nem véletlen a színész Oscar-jelölése). Dafoe Nosferatuja ironikus, távolságtartó, jóval animálisabb – tökéletesen idomul A vámpír árnyéka rendezői koncepciójához – úgy hajt fejet a nagy filmelőd előtt, hogy közben ki is figurázza azt. Miközben a filmbeli stáb csodálattal adózik Max Schreck/Nosferatu színészi nagyságának, mondván, tökélyre fejlesztette a Sztanyiszlavszkij-módszert (koporsóban alszik, röptében kapja el a denevéreket), A vámpír árnyéka igazi fausti történet is. A Murnaut megformáló John Malkovich – sugallja a mozi – lepaktált az ördöggel a remekmű megszületésének érdekében, vagyis az öröklétért cserében.

A film a vámpír és rendező párharca, valamint annak árnyalt ábrázolása, hogy kettőjük közül mégis melyik a nagyobb vérszívó. A haláltánchoz olyan elsőrangú mellékszereplők csatlakoznak, mint a Huttert megformáló Eddie Izzard vagy a producer szerepében Udo Kier, így még az ellentmondások és az anakronizmusok felett is hajlamosak vagyunk szemet hunyni. Eizenstein példának okáért nem lehetett F. W. Murnau példaképe, mert évekkel később kezdte a pályáját, és az sem egészen világos, hogyha a tükörben nem látszik a vámpír, mégis hogyan marad meg a celluloidon? De hát miért is ne maradna meg?

Extrák: Dokumentumfilmek, audiokommentárok, interjúk, kisfilmek, zenés fotógaléria.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9713