KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

The Brothers Bloom – Szélhámos fivérek

Nevelős Zoltán

Brothers Bloom – amerikai, 2008. Rendezte és írta: Rian Johnson. Kép: Steve Yedlin. Zene: Nathan Johnson. Szereplők: Rachel Weisz (Penelope Stamp), Adrien Brody (Bloom), Mark Ruffalo (Stephen), Rinko Kikuchi (Bang Bang), Nora Zehetner (Rose). Gyártó: Endgame / Ram Bergman / Weinstein. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 113 perc.

 

A szélhámosfilm cseles alműfaj a krimi és a vígjáték határán, egyszerre teszi nevetségessé az áldozatok kapzsiságát, amire az átverések épülnek, és tornásztatja a néző intellektusát egy körmönfont bűnügy útvesztőjével. Ráadásul igencsak önreflexív műfaj is, hiszen az átverések valójában nem mások, mint dramaturgia és színjátszás – a szélhámos úgy építi fel művét, mint egy drámát, aminek a jeleneteit aztán ő maga játssza el a való életben. A beavatott társak mellett pedig van legalább egy szereplő, az átverés tárgya, akinek úgy kell végigjátszania a számára megírt szerepet, hogy közben azt hiszi, saját döntései szerint cselekszik.

Rian Johnson író-rendező (akinek ez a második filmje a 2005-ös, Sundance-díjas Brick után) olyan meta-szélhámosfilmet készített, amely egyrészt magyarázza önmagát – a cselekményt például az átverés egyes fordulópontjainak címei tagolják, és visszatérő konfliktuspont, hogy az egyik szereplőnek elege van abból, hogy előre megírt életet éljen –, ugyanakkor a műfaji logikát minduntalan feladja. Ahogy a mestersvindler testvérpár, Stephen és a csak keresztnév nélkül emlegetett Bloom kivetik hálójukat egy magányos ifjú milliomosnőre, a Prágába és Szentpétervárra vezető átverés-szcenárió kibontakozása során a sorsdráma és a szerelmi történet válnak a film domináns minőségévé. Sajnos a könyvritkaság körül kavarodó svindlinél számtalan izgalmasabbat láttunk már, Maximilian Schell film felénél elővett antagonistája a sorsdrámarészt nem tudja elég megrázóvá tenni, és a szerelmesek is túl bizonytalanok, így a sokszor hosszadalmasnak tűnő film élvezeti értékét inkább jelenti a mai és az ódon eleganciát szemet gyönyörködtetően ötvöző képi világ és a csodás színészi gárda.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9980