KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/július
AGNES VARDA
• Margitházi Beja: Szem, kéz, kamera, Agnès Agnès Varda 1928–2019
CANNES
• Gyenge Zsolt: Műfajok alkonya Cannes
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Mint gyerek a játszótéren” Beszélgetés Ragályi Elemér operatőrrel – 2. részÉletműinterjúnk folytatása: Dögkeselyű, Hollyw
• Hirsch Tibor: Új múlt, új sötét A történelmi film színeváltozása
• Várkonyi Benedek: „Soha nem volt brahista” Beszélgetés Dér Andrással
• Zalán Márk: Múltidézés Erőss Gábor: A történelmi filmek szociológiája Múltidézés
KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓ
• M. Tóth Éva: Animált idők Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film
• Herczeg Zsófia: A sokszínűség egysége Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
ANCIEN RÉGIME
• Kálovics Dalma: Férfiszerepben Riyoko Ikeda: Versailles rózsája
• Kovács Ilona: Casanova szerelmei Csábítás és balsors
• Fekete Tamás: Rizsporos szerelmek Casanova – Az utolsó szerelem
BRIAN DE PALMA
• Vízkeleti Dániel: Miénk a világ? Brian De Palma: A sebhelyesarcú
• Varga Zoltán: Pisztoly az asztalon Dominó
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Mocskos zsaruk Reno 911!
• Baski Sándor: Amikor a valóság berobban Csernobil
• Huber Zoltán: Egynyári kaland Gourmé lángos
• Greff András: Vörös és fehér Frant Gwo: The Wandering Earth
KRITIKA
• Huber Zoltán: A játéknak nincs vége A John Wick-trilógia
• Ádám Péter: Együtt megyünk Barátok jóban-rosszban
MOZI
• Baski Sándor: Yao utazása
• Vajda Judit: Pajzán kíváncsiság
• Lovas Anna: Éretlenségi
• Pethő Réka: Rocketman
• Barkóczi Janka: Szerelem második látásra
• Kovács Kata: Csekély esély
• Soós Tamás Dénes: Bajnokok
• Tüske Zsuzsanna: Ma
• Huber Zoltán: Pompon klub
• Benke Attila: Aladdin
• Fekete Tamás: Men in Black – Sötét zsaruk a Föld körül
• Kránicz Bence: X-Men: Sötét Főnix
• Alföldi Nóra: Pokémon: Pikachu, a detektív
• Varró Attila: Godzilla II: A szörnyek királya
DVD
• Varga Zoltán: Sárkány és papucs
• Kovács Patrik: Arizonai ördögfióka
• Pápai Zsolt: Csak egyszer élünk
• Géczi Zoltán: Mimic – A Júdás faj
• Benke Attila: Bizalmas jelentés
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Lovagregény

Harmat György

 

A nem kereskedelmi indíttatású filmkészítők a történelmi témában a társadalmi folyamatok megrajzolásának lehetőségét látják, alkalmat a kutatásra a jelenkori konfliktusok forrásvidékén. A hollywoodi film- és televízióipar számára a történelem: látványos fantáziavilág, kulissza és történetek halmaza. Egymásra épülése, folytonossága nincs, csak kiragadható, érdekes darabjai. A Lovagregény tökéletesen illik e sorba, ám szerencsére távol esik a tendencia abszurd (bár logikus) végpontjától, melyet a Herkules- és Xena-féle szériák képviselnek. Ezek hetet-havat összehordanak, alkotóiknak mindegy, görög vagy római mitológia, bibliai történet, középkori história, egyként belezagyválják kalandsorozatukba.

A Lovagregény jópofa, szemtelen anakronizmusai más tőről fakadnak. Remélhetőleg nem akad a legfőbb célközönség, a tinédzserek között oly oktondi, aki azt képzelné: a XIV. században a lovagi torna nézői a Queen We Will Rock You című számát énekelve várják a viadalt, a kovács meg Nike márkajelet kalapál bele a vértezetbe.

A párbeszédekbe modern elemek szövődnek, a jeleneteknek van sodrásuk, a cselekménynek azonban nincs több, mint két órára elegendő töltése. Ez ugyanis (az eredeti cím szerint) lovagmese, viszont több szeretne lenni: nagyepika, lovagregény (ahogy a magyar cím mondja). Főhősét pedig, az ifjú fegyverhordozót arra hajtja a becsvágy, hogy szerény származása ellenére bajnokká (és nemesemberré) váljék. A címnek egyébként a Canterbury mesék szerzőjéhez, Geoffrey Chaucerhez is van köze, akinek alakját hozzá illő tiszteletlenséggel építették bele a történetbe.

Összességében élvezetes kosztümös Rocky-variációt látunk, s ebben része van a rockzene üdítő használatának éppúgy, mint a legfrissebb ausztrál importsztárnak (Heath Ledger), aki megjelenésében és játékában is tökéletesen alkalmas az ambiciózus apród szerepére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3544