KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Andrzej Wajda háborús trilógiája

Pápai Zsolt

A mi nemzedékünk (Pokolenie) – lengyel, 1954. Szereplők: Tadeusz Lomnicki, Tadeusz Janczar, Roman Polanski. 87 perc.Csatorna (Kanal) – lengyel, 1957. Szereplők: Teresa Izewska, Tadeusz Janczar, Wienczyslaw Glinski. 96 perc.Hamu és gyémánt (Popiól i diament) – lengyel, 1958. Szereplők: Zbigniew Cybulski, Ewa Krzyzewska, Waclaw Zastrzezynski. 103 perc.A filmeket a Kultúrbarlang/Mozinet forgalmazza.

Lengyel filmes körökben – közelebbről: a lódzi főiskolán – időnként elsustorognak egy pletykát, miszerint Andrzej Wajda filmjeit voltaképpen nem is Andrzej Wajda készítette. Akkor ki? – merül fel a kérdés a mítoszrombolásban járatlan, egyszeri mozirajongóban. A válasz mindig ugyanaz: Wajda nem a filmcsináláshoz, hanem ahhoz ért nagyon, hogy remek munkatársakat toborozzon maga mellé, akik aztán megrendezik helyette a filmet.

Az ilyen hírek terjesztői mintha sosem látták volna egyben a mester antréját jelentő Trilógiát. A rendező a három filmben változó munkatársi és közreműködői körrel teremtett szuverén világot, tette le név- és mutatta meg kézjegyét. A Trilógia egyes tételei híradások a náci megszállás kritikus időszakairól, illetve a háború végnapjairól. A Csatorna és a Hamu és gyémánt remekmű lett, de az életmű – és nem mellesleg a Lengyel Filmiskola – nyitányaként elhíresült A mi nemzedékünk is, minden problematikussága ellenére, izgalmas darab. Sőt a Csatornát vagy a Hamu gyémántot betéve ismerő Wajda-rajongók számára igazi kuriózum lehet ez a nálunk kevésbé ismert film, megvan már ugyanis benne az életmű néhány meghatározó témája és motívuma.

A kor sajnálatosan jellegadó sematizmusával szemben még csak mérsékelt sikerrel szembeszálló, ámde – különös módon – így is alanyi hangvételű A mi nemzedékünk formanyelvi arzenáljával lepi meg a nézőt. A film egy csodás négyperces beállítással indul, majd a korai Wajda-művek képi világát erősen meghatározó megoldások következnek: expresszív világítástechnikával vett szekvenciák (lásd a kurta kanálisjelenetet), többteres kompozíciók (lásd a kanális utáni kocsmajelenetet). A formanyelvi megoldásokon kívül a későbbi Wajda-opusokat idézik a XIX. századi, lobogó indulatokkal teli romantikus hősök örököseiként feltűnő figurák is, akiket az a meggyőződés vezérel, hogy hatással lehetnek a történelemre. Ezek a hősök majd a Csatornában és a Hamu és gyémántban jutnak igazán főszerephez.

Egy másik jellegzetes rendezői fogás az ellenpontozó szerkesztésmód, a különböző esztétikai minőségek (például tragikus és komikus) egymás mellé helyezése. Csírájában ez a technika is fellelhető már A mi nemzedékünkben: az egyik mellékszereplő, Jasio halálát elbeszélő képsort a fiatal ellenállók burleszkelemeket sem nélkülöző akciózása előzi meg. A kevert hangnem magasiskoláját mindazonáltal a Hamu és gyémánt jelenti: a zárlatban, az urak polonézének és a főszereplő, Maciek halálának a jelenetében tragikus és komikus pillanatok keverednek egymással páratlan tempóban.

Mai szemmel megnézve a Trilógiát, az ellenpontozó szerkesztés, a világteremtés szuggesztív volta, a drámai-expresszív képi világ tűnik fel elsősorban. Éppen azok az elemek, amelyek olyan gyakran visszaköszöntek a Trilógiát követő filmekben is. Wajda több mint fél évszázada van a pályán, közel negyven nagyjátékfilmet jegyez – és emellett a hihetetlen termékenység mellett is az övé az egyik legegyenletesebb színvonalú életmű a kortárs mezőnyben.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10019