KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Legjobb szándék

Forgács Nóra Kinga

Din dragoste cu cele mai bune intentii – román, 2011. Rendezte és írta: Adrian Sitaru. Kép: Adrian és Mihail Silistenau. Szereplők: Aura Calarasu (Doktor), Magda Catone (Lia), Mirela Cioaba (Elena), Victoria Cocias (Diana). Gyártó: 4 Proof Film / Cor Leonis Films. Forgalmazó: Szuez Film kft. Feliratos. 105 perc.

Adrian Sitaru a Sporthorgászat című, bűnvezérelt műfajokkal kacérkodó, sötét humorú, analitikus szemléletmódú és kizárólagosan szubjektív beállításokkal dolgozó, ily módon elidegenítő hatású első nagyjátékfilmjével hívta fel magára a figyelmet — a Legjobb szándék című másodikkal pedig elnyerte a Locarnói Filmfesztiválon a legjobb rendezésért járó díjat. A Legjobb szándék az első film által kijelölt nyomvonalon halad, ha az elidegenítő hatások tudatos alkalmazását szemléljük, éppen ezek által billenti jóval kellemetlenebb helyzetbe nézőjét. Hőse Alex igazi korunk fia, a 30-as évei közepén is csak „félkész” felnőtt, aki a férfiúi és a gyermeki önzés szimptómáit gyúrja össze magában, és aki a legjobb szándékkal sem mondható szimpatikus figurának. Mikor az apja telefonál, hogy az édesanyja szélhűdést szenvedett el, az első vonattal hazautazik a fővárosból.

A családi dráma szétszálazása már a néző dolga, akinek az érdeklődését a nehezen szerethető főszereplő szinte állandó jelenlétén kívül a filmben hallható folyamatos dikció (ha nincs jelen másik szereplő, akkor Alex telefonál), és a Sporthorgászatot idéző, de kevésbé gördülékenyen működő elidegenítő-önreflektív filmnyelv is próbára teszi. Sitaru kamerája rendre egy-egy szereplő nézőpontjába helyezkedik, mikor mégsem, akkor pedig szokatlan beállításokkal és gépmozgásokkal teszi szemmel láthatóvá tulajdon jelenlétét — ám közben épp a nézőpontok, a helyes nézőpont ügyében akarja tudatosan bizonytalanságban hagyni nézőjét. Sitaru pontos képet alkot hétköznapi figuráiról, az emberi kommunikáció nyavalyáiról. Nem állít, inkább kérdez. Így válik pőrén láthatóvá a kései felnőtté válás, az önzés, a figyelmetlenség, a szeretetvágy, a szeretet maga – valamiféle egzisztenciálisan zajos-büdös-ködös-szép állapot, Alex „gyermekkorának” vége, az első, ügyetlen szembesülés a valódi veszteség lehetőségével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10937