KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A selyem sikolya

Ardai Zoltán

 

Párizsi varróleány 1913-ban áruházi lopásért tömlöcbe kerül. A bűntett szokatlan körülményei miatt a törvényszéki pszichiáter magához rendeli a grizettet és ráfüggeszti merő tekintetét. Hamarosan konstatálja, hogy előkelő lénnyel van dolga, a szó etno- és szocio-származási szempontoktól független (nietzschei) értelmében: a kisasszony képes eredeti észrevételekre, ugyanakkor nincs heves és állandó igénye mások értésére adni ezeket. Később kiviláglik, hogy előkelő természetével már jutott is valamire, élete titkos pazarsággal bír. Minthogy semmit sem szemlélt közönséges módon, szerencséje lett fölfedezhetni egy amúgy ismert anyagfajta ismeretlen dimenzióit. Ama boldog kevesek közé tartozik, akik a siralom völgyében ablakot találtak maguknak a mennyország aetheréhez. Az ő specialitása a selyem. Selymet oly kéjjel tud magához vonni – különösen ha tolvajlással szerezte, és ha a színárnyalat épp a kékek tizenhetedikje a Lafayette-textilalbumban –, hogy a selyem is kéjsikollyal válaszol neki, mint a világon senki másnak. Ők ketten igaz szeretők.

A középkorú lélekbúvár megirigyli ezt a sikert. Saját erotikus felfedezésekre indulni, a tündöklő példától elszakadni nincs ereje: szerelmi energiái a páciensre fordulnak, hátha a leányon át ő is hozzáférhetne valahogy a selyem rejtett szájához. Csak amikor a nagy háború vihara Észak-Afrikába hajítja, ott válik végre ő is transz-élmények alkotó részesévé, berber ápolónőjével párban. Bizakodik, hogy új életet kezdhet, de hiába minden, hazatérése után a hamita szűz emlékképe elmosódik benne, annál égetőbben újul ki a szent beteg iránti régi szenvedély. Ami elpusztítja végül, mert a varróleány, bár könnyezik gyötrelmei láttán, mit sem tehet érte, ahogyan a doktor szerelmes titkárnője is tehetetlen.

Mindezek filmi előadásmódja igen visszafogott, de nem nagyon finom: az európai középkánonba illeszkedik, némi ellentmondásba kerülve a „távol légy, alacsony tömeg”-tematikával. Azért a történelem menetének az a könnyed megvetése, mondhatni semmibevétele, amelyet A selyem sikolya tanúsít, így is jóleső.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1585