KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Harry Potter és a Titkok Kamrája

Pápai Zsolt

 

Tavaly a Harry Potter-történetek moziverzióinak sorát nyitó darabot a könyv szolgai reprodukciója miatt kárhoztatta a kritika, így sokan arra számítottak, hogy a második epizódban az alkotók nem elégszenek meg J. K. Rowling írásának egyszerű illusztrációjával. Az új adaptáció azonban nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, hiszen az első részhez hasonlóan alig több szimpla mozgókép-reprintnél, a készítők ezúttal is fetisisztikus áhítattal tekintettek az eredeti regényre, és csak kis számú módosításig merészkedtek. Azok is inkább hátrányára, mint előnyére váltak produkciójuknak, a kötelező dramaturgiai korrekciók mellett ugyanis a könyv sajátosan brit zamatú élceit érintették a legjelentősebb változtatások. A vígjáték-specialistának tekintett Chris Columbus rendező fura mód éppen a humor kilúgozását tekintette egyik fő feladatának, de ez a kisebbik baj, a nagyobbik, hogy nem lőtte be elég pontosan a film célcsoportját: munkája – lévén horrorisztikus elemekkel bőven ellátott darab – családi mozinak túlságosan sötét tónusú, a multiplexek törzsközönségét adó popcorn-nemzedék számára viszont túlontúl együgyű lett. A direktor és csapata annyira sok szempontot igyekezett egyszerre érvényesíteni, hogy végül is egyiknek sem tudott maradéktalanul megfelelni; a krimi-, sci fi- és fantasy-patternekben gazdag, invencióban viszont szegényes mesét a látványos speciális effektusok sem mentik meg a kudarctól. Érdektelen képek sorjáznak a vásznon, igaz, a sok feledhető szekvencia között akad egy emlékezetesebb is. Az opus csúcsjelenetében a számítógép generálta Gonosszal megvívott csörte során a címszereplő fecnikre szed szét egy fóliánst. Emblematikus pillanat, mivel arról beszél, amiről mostanság mindenki sustorog: a Gutenberg-galaxisnak végérvényesen befellegzett. Részben az efféle filmeknek köszönhetően.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2061