KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dráma a vadászaton

Bende Monika

 

Se nem felszínes, se nem ellenszenves – de nem is jó film a Dráma a vadászaton. Pedig Emil Lotjanu ellenáll a számára legnagyobb kísértésnek: az orosz cigány folklór túlburjánzó megjelenítésének. Igyekszik ezúttal egy szenvedélymentes filmet csinálni: a gyönyörűen fényképezett orosz tájba kamaradarabbá formálja Csehov elbeszélését, Kamisev nyomozót Camus Meursault-jává idegeníti.

Bármennyire lehangoló Csehov véleménye a századvég orosz dzsentri társadalmáról, novellája mégsem ennyi csupán. Fordulatosabb is – rendhagyóan – de főként: a tehetetlenség, az állóvíz, a züllöttség közepette – ellenpontként – képes felvillantani a cselekvést, az érzelmeket. Igaz, a tettek értelmetlenné válnak, félúton elhal a lendület, az érzelmek semmit sem váltanak meg, de mégis – más a szomorúság és más a közöny. Lotjanu ezeket az érző-cselekvő hősöket hagyja el filmjében, Kamisev passzív énje mellől a jobbikat: Hunyori doktort, „aki hisz erősen és könnyelműen az emberi becsületességben”, – és az önfeláldozó Nágyát. A gróf misztikus kéjenccé alakul át a gyenge és korcslelkű emberből, a kisemmizett Urbenyint alig láthatjuk. A piros ruhás Olga, aki oly korán felismeri szépségének csereértékét, a francia Boszorkány Marina Vlady-jára emlékeztet, igaz oly szép, hogy még ő a legtaszítóbb és legszánandóbb csehovi hős.

Úgy mondják, csak a szovjetek tudnak a nagy orosz klasszikusokból filmet csinálni. Kár, hogy ez a megállapítás nem visszafordítható – attól, hogy szovjet a rendező (s hogy úrrá akar lenni romantikus hajlamán) még nem okvetlenül érez rá nemzetének remekműveire.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/11 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8096