KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film és képzőművészet

N. N.

 

A Filmvilág először szentel teljes lapszámot egyetlen témának. A film és a képzőművészet kapcsolatának bonyolultsága, sokrétű volta indokolja is ezt, sőt a szokásos mentegetőzéssel kellene kezdenünk: „nem törekedhettünk teljességre…”. Valóban, sok minden kimaradt, részben terjedelmi okokból, részben tudatos megfontolásból. Így például nem foglalkozunk az animációval, holott kézenfekvő volna, viszont a rajzfilm, önállósága miatt, hasonló különszámot igényelne. De a képzőművészet fogalmát is le kell szűkítenünk a filmmel rokonítható műfajokra: festészet, grafika, akció, performance és mások – a szobrászat ezúttal háttérbe szorul.

A lehetségesnél kisebb teret kap a film és a festészeti izmusok kölcsönhatása, hiszen nem kívánjuk lexikálisan felmondani e téma szócikkeit, sem ismételni az e tárgyban megjelent munkákat. Többek között a szürrealizmussal Buñuel és Dalí révén lapunk többször is foglalkozott. (A Filmvilág publikációit film és képzőművészet kapcsolatáról számunk végén foglaljuk össze.) Ismertnek tekintjük Moholy-Nagy munkásságát is több magyarul megjelent könyve és monográfiája alapján. Itt kell megemlítenünk, hogy éppen tíz éve jelent meg A film és a többi művészet című kötet (Kenedi János szerkesztésében), amely fontos megalapozása témánknak is. Egy-egy fejezet foglalkozik a filmmel A szürrealizmus enciklopédiája és Az expresszionizmus enciklopédiája című, magyarul is olvasható kötetekben.

Nem írunk most külön Huszárik Zoltánról és Bódy Gáborról: cikkek sora elemezte és dokumentálta munkásságukat a Filmvilágban is, és a közelmúltban egy-egy kiállítás emlékezett meg róluk. Így láthattuk például Huszárik grafikai munkásságát a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Bódy kísérleti videoműveit pedig az Ernst Múzeumban.

Témánk szorosan összefonódik az avantgárddal, az experimentális filmmel, hiszen az egyes művészeti ágak határaikat tágítva közös sávokban is mozognak. Mégsem szűkítjük le összeállításunkat az avantgárdra, hiszen sokkal általánosabb érvényű kérdések is felvetődnek, mint például a festmény és a film terének összefüggései, vagy az olyan dilemmák, hogy miféle képet látunk egyáltalán a moziban, vagy lehet-e – úgymond – festeni a celluloidon.

Elsősorban ezeken a területeken szeretnénk tisztázni néhány félreértést és eloszlatni bizonyos előítéleteket. Hisszük, hogy e két művészeti ág egymásnak mintegy tükröt tartva új oldalait mutatja föl. A filmművészetben pedig nem festészetet vagy regényt kívánunk látni, hanem azt, ami: tisztán filmet, vagy a húszas évek kifejezésével élve: abszolút filmet.

 

E számunk anyagát összeállította és szerkesztette: Kovács András Bálint és Lajta Gábor.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/09 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8214