KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pánikfalva

Alföldi Nóra

Panique au village­luxemburgi-belga-francia, 2009. Rendezte és írta: Stephane Aubier és Vincent Patar. Zene: Dionysos és French Cowboy. Gyártó: Beast Production / Gébéka Films / La Parti Productions / Made in PM / Mélusine. Forgalmazó: Szuez Film. Feliratos. 76 perc.

 

Mielőtt a Hasbro (és a Mattel) elárasztotta volna az európai piacokat a szupermenő Transformers és G. I. Joe játékaival, az óhazában a gyermekek többek közt ólomkatonákra hajazó, csak éppen olcsó műanyagból készült indián, cowboy, ló és egyéb házkörüli állatok formáját felvevő mütyürökkel vívták a homokozóban a sivatagi csatáikat, öltek lencsibabát, vagy dúlták fel a hosszadalmasan épült legóvárosokat. A talpas kis figurákat még az emésztőrendszer sem kezdte ki, nagyobb strapa esetén is csak pár kiálló alkatrészük tört le vagy görbült el, minden más játékkal kompatibilisek voltak, ráadásul méregdrága amerikai vetélytársaikkal ellentétben nem járult hozzájuk semmilyen kiegészítő mítosz, a gyermeki fantáziában így tetszés szerint absztrahálódhattak szerepköreik.

2003-ban két belga animátor, Vincent Patar és Stéphane Aubier húsz darab ötperces epizódba foglalta a figurákkal kapcsolatos agymenéseit, majd a sorozat kultstátuszra emelkedése után az alkotók idén egy 70 perces filmet is kerekítettek herélt-hangú, turbó-sebességgel affektáló főhőseik köré. Ló, Indián és Cowboy története Ló katasztrófába fulladó szülinapi zsúrjától indul, majd egy dinamikus tempóban elmesélt, robotpingvint, őrült tudósokat, alamuszi búvármanókat felvonultató, a végső káoszt sertés-bombákkal megspékelő anarchikus kalandfilmbe torkollik. Az archaikus stop-motion technikával megmozgatott – néhol gyurmából megformált – figurákon világosan látszódik minden manipuláció, a szakadt és ósdi trükkök, sematikus tájábrázolások, lehasznált babaházak sajátságos punk-hangulatot szülnek, tovább fokozva a koncepció zseniális abszurditását. Vitathatatlan, hogy a Pánikfalva kultgyanús darab, főleg azok számára, akiknek nem különösebben zavarba ejtő feladat előcsalni magukból pubertáskort megelőző énjüket; a Pán Péter-generációnak ez minden bizonnyal nem lesz akadály.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9897