KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Andrzej Wajda háborús trilógiája

Pápai Zsolt

A mi nemzedékünk (Pokolenie) – lengyel, 1954. Szereplők: Tadeusz Lomnicki, Tadeusz Janczar, Roman Polanski. 87 perc.Csatorna (Kanal) – lengyel, 1957. Szereplők: Teresa Izewska, Tadeusz Janczar, Wienczyslaw Glinski. 96 perc.Hamu és gyémánt (Popiól i diament) – lengyel, 1958. Szereplők: Zbigniew Cybulski, Ewa Krzyzewska, Waclaw Zastrzezynski. 103 perc.A filmeket a Kultúrbarlang/Mozinet forgalmazza.

Lengyel filmes körökben – közelebbről: a lódzi főiskolán – időnként elsustorognak egy pletykát, miszerint Andrzej Wajda filmjeit voltaképpen nem is Andrzej Wajda készítette. Akkor ki? – merül fel a kérdés a mítoszrombolásban járatlan, egyszeri mozirajongóban. A válasz mindig ugyanaz: Wajda nem a filmcsináláshoz, hanem ahhoz ért nagyon, hogy remek munkatársakat toborozzon maga mellé, akik aztán megrendezik helyette a filmet.

Az ilyen hírek terjesztői mintha sosem látták volna egyben a mester antréját jelentő Trilógiát. A rendező a három filmben változó munkatársi és közreműködői körrel teremtett szuverén világot, tette le név- és mutatta meg kézjegyét. A Trilógia egyes tételei híradások a náci megszállás kritikus időszakairól, illetve a háború végnapjairól. A Csatorna és a Hamu és gyémánt remekmű lett, de az életmű – és nem mellesleg a Lengyel Filmiskola – nyitányaként elhíresült A mi nemzedékünk is, minden problematikussága ellenére, izgalmas darab. Sőt a Csatornát vagy a Hamu gyémántot betéve ismerő Wajda-rajongók számára igazi kuriózum lehet ez a nálunk kevésbé ismert film, megvan már ugyanis benne az életmű néhány meghatározó témája és motívuma.

A kor sajnálatosan jellegadó sematizmusával szemben még csak mérsékelt sikerrel szembeszálló, ámde – különös módon – így is alanyi hangvételű A mi nemzedékünk formanyelvi arzenáljával lepi meg a nézőt. A film egy csodás négyperces beállítással indul, majd a korai Wajda-művek képi világát erősen meghatározó megoldások következnek: expresszív világítástechnikával vett szekvenciák (lásd a kurta kanálisjelenetet), többteres kompozíciók (lásd a kanális utáni kocsmajelenetet). A formanyelvi megoldásokon kívül a későbbi Wajda-opusokat idézik a XIX. századi, lobogó indulatokkal teli romantikus hősök örököseiként feltűnő figurák is, akiket az a meggyőződés vezérel, hogy hatással lehetnek a történelemre. Ezek a hősök majd a Csatornában és a Hamu és gyémántban jutnak igazán főszerephez.

Egy másik jellegzetes rendezői fogás az ellenpontozó szerkesztésmód, a különböző esztétikai minőségek (például tragikus és komikus) egymás mellé helyezése. Csírájában ez a technika is fellelhető már A mi nemzedékünkben: az egyik mellékszereplő, Jasio halálát elbeszélő képsort a fiatal ellenállók burleszkelemeket sem nélkülöző akciózása előzi meg. A kevert hangnem magasiskoláját mindazonáltal a Hamu és gyémánt jelenti: a zárlatban, az urak polonézének és a főszereplő, Maciek halálának a jelenetében tragikus és komikus pillanatok keverednek egymással páratlan tempóban.

Mai szemmel megnézve a Trilógiát, az ellenpontozó szerkesztés, a világteremtés szuggesztív volta, a drámai-expresszív képi világ tűnik fel elsősorban. Éppen azok az elemek, amelyek olyan gyakran visszaköszöntek a Trilógiát követő filmekben is. Wajda több mint fél évszázada van a pályán, közel negyven nagyjátékfilmet jegyez – és emellett a hihetetlen termékenység mellett is az övé az egyik legegyenletesebb színvonalú életmű a kortárs mezőnyben.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10019