KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

9

Alföldi Nóra

– amerikai, 2009. Rendezte: Shane Acker. Írta: Shane Acker történetéből Pamela Pettler. Zene: Deborah Lurie. Vágó: Deborah Lurie. Gyártó: Focus Features / Relativity Media / Starz Animation / Tim Burton Productions. Forgalmazó: Budapest Film. Szinkronizált. 79 perc.

A 9 címet viselő fantasy kilenc darab robotizált babzsákbaba megpróbáltatásairól mesél: az alapszituáció azonban ne tévesszen meg egyetlen báránylélekért küzdő szülőt sem. A gigantikus lencséken át pislogó cuki figurák ugyanis az emberiség utolsó képviselői az apokalipszis után magányosan rozsdásodó földbolygón (mindjárt az első öt percben láthatunk is egy oszladozó holttestet). A világvégét a terminátori jóslat okozta: egy szuperrobot, mely – a heraldikai szimbólumok sugallata szerint – egy fasiszta-milicista államhatalom kezeibe került, s miután a homunculus agresszív öntudatra ébredt, az általa gyártott vas-szörnyetegek segítségével minden élőlényt elpusztított, lerombolt, lakatlan városokat és egy rakás ócskavasat hagyva maga után.

Shane Acker saját 2005-ös rövidfilmjét Tim Burton és Timur Bekmambetov segedelmével hizlalta nagyjátékfilmmé, a már meglévő, pazarul kidolgozott olaj-szagú rozsdamarta közegbe ügyesen csempészte be a kortárs animáció csapásirányainak kérdéseit: gép és lélek – embervezérelt gép által megalkotott lélek kontra kétkezi mechanikus munka problematikáját. Ezek a motívumok azonban csak aprócska lábjegyzetek a műben, a hangsúly a szeretnivaló, számokkal jelölt, ám aprólékosan kidolgozott figurákon van, akik kiválóan működnek együtt a szépen koreografált akciójelenetekkel és a végletesen sötét történettel. Üdítő színfolt ez a Pixar-gépek uralma alatt, feszültebb és brutálisabb, nem lesz belőle Happy Meal menü-játék – ám annál nagyobb esélye van mindenféle kult-státuszokra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10116