KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A vér és a méz földje

Barkóczi Janka

­In the Land of Blood and Honey – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Angelina Jolie. Kép: Dean Semler. Zene: Gabriel Yared. Szereplők: Goran Kostić (Danijel), Zana Marjanović (Ajla), Rade Šerbedžija (Nebojsa), Vanessa Glodjo (Lejla). Gyártó: GK Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 127 perc.

Azoknál a női alkotóknál, akiket a velük született empatikus készség mellett komoly világjobbító indulattal áldott meg az ég, rendre előfordul, hogy az emberi jogok védelmében kifejezetten maszkulin műfajokhoz tévednek. Míg Kathryn Bigelow A bombák földjénnel néhány éve még a véres iraki porban kutatta a háború értelmetlenségét, Angelina Jolie első játékfilmes rendezése most Bosznia múltjának üszkös romjai közt matat. Bár mindkét filmet egyaránt a brutális őszinteség mozgatja, Jolie debütjének ezen túl inkább csak technikai tanulságai vannak. Nála a szép szólamok mellett sajnos főleg az válik világossá, hogy egy tisztességes háborús film elkészítéséhez a jószándékú düh és az ENSZ jelentéseinek beható ismerete közel sem elég, mert e két méltányolandó fegyvertény mellé legalább még egy jó forgatókönyvíró is kell.

A keresztény szerb Rómeó és muszlim bosnyák Júliája szerelmét feldolgozó történet – bár eredeti semmiképp – hatásosan megkapó még lehetne. A bárdolatlan katona és a művelt hölgy vonzalma azonban végig hiteltelen marad, mert a két színész (Goran Kostić és Zana Marjanović) sehogyan sem rezonál egymásra. Az esetlen románc hátteréül szolgáló harcokról ráadásul csak zavarba ejtő, elnagyolt képet kapunk, olyan ütős mondatokkal megfejelve, amelyekből főleg az derül ki, hogy „a politikai helyzet bonyolult” és „ezt a háborút a gyermekeink jövőjéért vívjuk”.

Noha a film körül kétségtelenül sorakoznak az enyhítő körülmények (hazánkban forgatták, az érdekesnek ígérkező női szempontot érvényesíti, Angelinával szemben pedig úgyis elnézőbbek lennénk), az amatőr báj itt mégsem elég az üdvösséghez. A fajsúlyos téma az adottnál jóval letisztultabb koncepciót igényelt volna, hiszen az amúgy is bonyolult kérdés megértésében csak további értetlenséget szül, ha egy sztori például a szrebrenyicai mészárlást a szarajevói ostrom eseményeivel ötletszerűen keveri.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11098