KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Augusztus Oklahomában

Vajda Judit

August: Osage County – amerikai, 2013. Rendezte: John Wells. Írta: Tracy Letts. Kép: Adriano Goldman. Zene: Gustavo Santaolalla. Szereplők: Meryl Streep (Violet), Julia Roberts (Barbara), Julianne Nicholson (Ivy), Ewan McGregor (Bill), Juliette Lewis (Karen). Gyártó: Jean Doumanian Productions. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 130 perc.

A Gyilkos Joe után Tracy Letts újabb darabját adaptálták vászonra: a magyar színházakban is játszott Augusztus Oklahomában szintén a „család ellen nincs orvosság” témára adott variáció, s habár elsőre posztmodernül kevert műfajú dramedynek tűnik, az előbbi adaptációhoz hasonlóan több ponton is fekete komédiába torkollik. A saját korábbi művön kívül azonban a dráma némely motívumaival az olyan klasszikusokra is emlékeztet, mint a Hosszú út az éjszakába Eugene O’Neilltől (alkoholista apa, drogfüggő anya, problémás gyerekek) vagy Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőnje (családi dzsembori kipattanó titkokkal), csak eleinte sokkal könnyedebb a hangvétel – hogy a végére szinte észrevétlenül váljon mind komorabbá a tónus.

Annak ellenére, hogy az Augusztus Oklahomábannak az eredeti szerző maga írta a forgatókönyvét, nem egy túlbeszélt, statikus, „lefényképezett színház” jellegű produkció született. Az alkotók egyrészt több külső helyszín beiktatásával törnek ki a négy fal közül (egy patinás középnyugati családi ház a fő helyszín), másrészt olyan szép vizuális megoldásokkal vonják el a figyelmet a szózuhatagról, mint egy három osztatú tükör elhelyezése a háttérben vagy egy gyönyörűen fényképezett madárraj. A mű ráadásul – szövegcentrikussága ellenére – saját magába kódolva is rejt némi dinamizmust, hiszen a játékidő nagy részében az egyik kulcsfigura, a gyógyszerfüggő, gyógyulófélben lévő rákos mátriárka kiszámíthatatlansága diktálja a ritmust. Abban viszont teljes mértékben követi a film a drámaadaptációk hagyományát, hogy remekebbnél remekebb színészi alakításokra ad lehetőséget, mellyel természetesen élnek is a rutinos játszók. Ennek köszönhetően az ismerős és már sokszor tárgyalt témák („a rokonság eltéphetetlen kötelék”; „a család olyan csapda, amiből nincs menekvés”) ezúttal is megrázó erővel kavarják fel a nézőt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11637