KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A szerelem üstököse

Varró Attila

Comet – amerikai, 2014. Rendezte és írta: Sam Esmail. Kép: Eric Koretz. Zene: Daniel Hart. Szereplők: Justin Long (Dell), Emmy Rossum (Kim). Gyártó: Anonymus Content. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 91 perc.

 

Nem kizárt, hogy a Szerelem üstökösét egykor majd éppen úgy egy ifjúsági rétegzsáner egyik alapköveként fogják emlegetni, mint az Ok nélkül lázadót, az Eper és vért vagy a Sid és Nancy-t, ehhez ugyanis elsősorban nem kiemelkedő művészi színvonal vagy eredetiség szükségeltetik, mint inkább a reprezentáns jegyek látványos konstellációja. Márpedig egy vérbeli hipster-filmhez nem elég a huszonéves vívódó (művész)értelmiségi főhős (ezúttal cinikus orvospalánta), a trendi kortárs bulikörnyezet (üstökösváró parti a Hollywood Cemetery-ben, párizsi hotelszoba esküvő előtt, átdumált vonatút a lá Mielőtt felkel a nap) és a romantikus alapkonfliktus (szakítások és újrakezdések egy öt évig tartó párkapcsolatban) – kell még hozzá egy figyelemfelkeltő zsánerálca, valami formabontó narratív truváj és persze sok mély életbölcsesség vicces/laza egysorosok celofánjában.

Dell és Kim eleven humorral megírt, rokonszenves románca az elsőfilmes Esmail tálalásában az utóbbi kitételeknek is maximálisan eleget tesz. A viharos viszony öt esztendejének egy-egy napját non-lineáris kavalkádban bemutató történet könnyedén, minden komolyabb tét nélkül kacérkodik egy science-fiction olvasattal, miközben búvópatakként fel-felbukkanó motívumaival nem csak egy lehetséges „párhuzamos univerzum”-keretet ad a cselekménynek, de a játékos kedvű néző akár a „mi álom-mi valóság” nevű népszerű fabula-fejtörővel is elszórakozhat unaloműzésként. Esmail semmivel nem mond többet a szerelem rejtelmes működéséről, mint mondjuk a Harry és Sally örökzöldje, arra azonban gondosan odafigyel, hogy az eredetiség illúzióját megadja nézőinek (lásd a rendre sarokba komponált bőszekondokat és az idővel kapcsolatos önreflexiókat) – vagy legalább nagybetűs európai filmművészt (konkrétan Godard korai életművét) idézgessen a jóval közelebbi elődöket jelentő Woody Allen és Linklater helyett.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12234