KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mrs. Hyde

Kovács Kata

Madame Hyde – francia, 2017. Rendezte és írta: Serge Bozon. Kép: Céline Bozon. Zene: Benjamin Esdraffo. Szereplők: Isabelle Huppert (Marie), Romain Duris (Iskolaigazgató), José Garcia (Pierre), Adda Senani (Malik). Gyártó: Les Films Pelléas. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 95 perc.

 

Serge Bozon rendező és Isabelle Huppert a 2013-as Tip Top után ismét egy furcsa hangulatú, közös vígjátékot hozott tető alá, mely a legkevésbé sem aknázza ki a színésznő zsenialitását, bár az egyébként meglehetősen gyenge film legnagyobb fegyverténye még így is a színésznő játéka. A Robert Louis Stevenson regényét (Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete) inkább csak referenciapontként használó, semmint adaptáló történetben Huppert egy rossz hírű párizsi szakközépiskola enervált és tehetségtelen fizikatanárát alakítja, aki egy villámcsapás hatására különös (át)változásokon megy át. A narratíva elsősorban a tanárfilm jellem- és karrierfejlődési sémáját követi, de ahogy Madame Géquil egyre kompetensebb oktatóvá és magabiztosabb személyiséggé válik, és szárnyai alá veszi a lázadó tanítványt, Malikot, úgy válik a címben jelzett misztikus alteregó is egyre ádázabbá. Bár a film csak lazán utal a 19. századi eredetire és megjelennek a Jekyll és Hyde-történetek elemei, a rendező elsősorban a francia oktatásról kíván szólni, rendhagyó iskolafilmet készít. Az abszurd és eklektikus farce bizarr stílusa – a geometrikus elemekkel telepakolt vizuális világgal és a „problémás osztály” szociokulturális látképével – semlegesíti az alaptörténetben lévő horrort. A bizonytalan, mentálisan is instabil, mindig önmaga árnyékában létező tanárnő karaktere az egyetlen, amely összefogja a műfaj- és stílusbeli kavalkádot, ám átváltozásai nem engednek teret valódi nagy ívű színészi átalakulásoknak, inkább csak szürreális epizódok. Így aztán a kemény, individualista és intellektuális hősnőkből jeleskedő Huppert kissé semmitmondó alakítása sem tudja megmenteni a Mrs. Hyde-ot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/03 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13596