KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Birkanyírás

Hungler Tímea

 

A bárányok hallgatnak, ezek a birkák azonban bégetnek, mondhatnánk a Birkanyírás című film sztoriját megelőlegezvén, ha nem tartanánk attól, hogy a chicagói fekete közösség mindennapjait bemutató film ilyetén megközelítése a rasszizmus vádját vonhatja maga után. Tekintsünk hát el attól a ténytől, hogy a film a sarki férfi fodrászüzlet alkalmazottain és vendégkörén keresztül az összes feketékkel kapcsolatos pozitív jellegű sztereotípiát felvonultatja, melyekkel a nézőnek a politikai korrektség jegyében azonosulnia kellene, és az objektivitás reményében helyettesítsük be a film szereplőit nyiratkozásra áhítozó fehérekkel.

Csakhogy itt már el is buktunk a film elemzésben, hiszen ennek a mozinak pont a fekete öntudat erősítgetése volna a célja, mely az „eladjuk-e a családi fodrászüzletet?” problémakör kapcsán tör felszínre. Merthogy, mi is a fodrászüzlet azon kívül, hogy olyan hely, ahová hajvágás végett tér be a megfáradt utazó? Közösségi ház, a hajdani fonó, pszichiátriai rendelő, házassági tanácsadó, olyan oázis, ahol eldőlnek a sorskérdések, és összefutnak a (haj)szálak.

A fodrászüzlet értékesítésének súlyos dilemmája a filmbeli kisközösség szétverésének finom metaforája. Hiszen, ha a borbélyüzlet helyén esetleg bordélyüzlet nyílik, hol láthatja a jövőben a bolt félénk hajszobrásza imádottját, a manikűröslányt; hol lel menedéket a vendég, aki egy bankautomatát lovasított meg; hol olvasgat újságot a környék fehér hajú, jóságos doyenje; és hol bizonyítja a fehér fodrász, hogy sápadt színe ellenére ő is egyenrangú tagja a fekete kollektívának?

Ez a film bizony nem a Vénusz szépségszalon, bár ugyanazokra a motívumokra hajaz: szépségipar, homogén közösség, apró-cseprő ügyek, nagy sorskérdések –színvonala azonban sajnos nem csupán egy hajszállal marad el francia elődjétől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2163