KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kilenc királynő

Tosoki Gyula

 

Az eredeti sztorik uborkaszezonjában sokszor egy triplacsavaros fabulát ígérő kósza elképzelés is elég a kritika és a közönség megnyeréséhez, a siker akkor is garantált, ha az ötlet realizálása nem problémamentes. A jó krimi alapfeltétele, hogy a történet ne csupán kibomlása közben, hanem a végeredmény ismeretében újragondolva is logikusnak tessék, márpedig az angolszász sajtó által körberajongott, számos díjat nyert Kilenc királynő e feltételnek csak módjával képes megfelelni.

Az egyébiránt atmoszférikus argentin mozi előképei között olyan műveket találni, mint David Mamet Játékos végzet vagy Peter Bogdanovich Papírhold című filmje, és ez – kezdetben – sok jóval kecsegtet. Az egyetlen nap alatt játszódó mese hőse Marcos, a dörzsölt szélhámos és Juan, a zöldfülű, ám tehetséges csaló, akik szerencsés találkozásuk után röviddel kitervelnek egy zsírosnak ígérkező akciót: a véletlenül birtokukba jutott, „Kilenc királynő” néven ismert bélyegsorozat hamisítványát akarják jó pénzért eladni egy alkalmas baleknek. Az elhatározást tett követi, de semmi sem úgy alakul, ahogy a két tróger elképzelte, állandóan fordul a kocka, és minden a feje tetejére áll.

Hiába a nemzetközi tömjén, a produkció értékei vitathatóak. Elegáns cselekményvezetési trükkök keverednek benne izzadtságszagú ötletekkel, így egészében véve felemás érzéseket kelt, és legfőbb tanulsága, hogy a nézőt sokkal nehezebb beültetni a hintába, mint a felvonultatott figurákat. Kifejezetten zavaró a film néhány kezemfeje-megoldása, mi több, épp az expozíció, illetve a dramaturgiai építmény alapját képező egyik jelenet kidolgozása lett a legsutább. Utóbbi – melyben az időközben megsemmisült hamis bélyegek pótlására hőseink gyanúsan könnyedén beszerzik az eredetieket, hogy folytathassák tervük megvalósítását – a történet kifutásával kapcsolatban igen feltűnő és árulkodó szekvencia. Kulcsmozzanat tehát, melyen kisiklik a furmányos cselekmény, áttetszővé lesz a szándék, oda minden direktori praktika.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2343