KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Űrcowboyok

Pápai Zsolt

 

Az Éjfél a Jó és Rossz kertjében című filmje kivételével Clint Eastwood legutóbbi rendezései – legyen a műfaj thriller, western vagy romantikus szerelmi história – ugyanazon a talajon, hasonló alapállásból születtek: gerontomozi valamennyi, mind témájukban, mind pedig a megformáltság erejét tekintve. A nem is olyan rég még elnyűhetetlennek látszó, hetvenes éveit taposó sztár nem egy, a közelmúltban forgott opusának (Államérdek, Az igazság útja) nehézkességét elnézve, úgy festett, Eastwood végérvényesen lemarad az ifjabbak mögött a közönség kegyeiért folyó versenyfutásban.

Ám mindezt most cáfolni látszik: az Űrcowboyok lendületes, ötletes, már-már fiatalos hevületű mozi. A cím félreérthetetlenül utal rá, egyszerre rendhagyó és tradicionális buddy-movie-t, sci-fi köntösbe öltöztetett westernt látunk; elhanyagolható apróság, hogy ezúttal nem gengsztereket vagy vadlovakat, hanem egy elkószált műholdat kell befogniuk hőseinknek. Az 50-es években űrsétára kiképzett Deadalus csoport négy tagja végül nem juthatott el a kozmoszba. Évtizedekkel később azonban lehetőségük adódik erre: amikor elszabadul egy műhold, melynek vezérlőrendszere a Deadalus vezetőjének tervei alapján készült, a NASA a veteránokat küldi a hiba kijavítására.

A film bő első fele az akció megszervezését tárgyalja, sziporkázó gegek és szellemes, a helyzetkomikum számos formáját kiaknázó előadásban – Eastwood egész eddigi életművében nem robbant annyi poén, mint itt, e rövidke órában. A remek szereplőgárdának oroszlánrész jut ebben: noha Eastwood színészként őrzi mord tekintetű sztalker-imidzsét, a többiek – különösen a csoport Casanováját adó Donald Sutherland – örömmel csinálnak paprikajancsit magukból.

A második részben új vágányra áll a film, a sztori Az igazak és az Apollo 13 nyomvonalán halad tovább, a humor lassan elpárolog a történetből, s a speciális effektek veszik át szerepét. Az ötletes vonalvezetésű, életteli forgatókönyv itt veszít erejéből, de a papírízű fordulatokért kárpótolnak a míves digitális effektusok. A stílustörést ugyan megsínyli a film, az Űrcowboyok mégis delikátum: Eastwood a nyugdíjas-korhatáron túl is bírja szuflával, sőt köröket ver olyan kollégáira, akik az unokái lehetnének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/12 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3155