KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rózsatövis – A francia pite

Bori Erzsébet

 

Elég egy futó pillantást vetni a moziba járók statisztikai adataira, hogy kiderüljön, a fizető nézők zömét a tizen- és huszonévesek teszik ki. Nem számíthat jelentős sikerre, dús bevételre az a film, amelynek témája és/vagy megközelítése kívül esik a fenti korosztály érdeklődésén. Nem csoda, ha egyre több olyan mozival találkozunk, ami a tizenévesek célcsoportjának készült. Mondani könnyű, csinálni nehéz, mármint nem egy ilyen filmet, hanem azt, hogy meglegyen benne a sikerhez szükséges mennyiségű stimulus, mégse kapjon 14 éven felülieknek besorolást. Az amerikai minősítési rendszer híresen prűd és szigorú, különösen ha a szexről van szó: a népszerű tinédzserhorrorok teli vannak kibelezett hullákkal, de keblet még beültetésre előkészített szilikon formájában sem mutathatnak.

Erős a gyanúm, hogy a Rózsatövis című francia ifjúsági filmet, amely 13–15 éves kamaszokról szól, Amerikában csak nyugdíjasigazolvánnyal látogatható pornómozikban vetíthetnék. A tinédzserkor számos és szerteágazó zűrforrása közül itt (szinte) kizárólag a szexre összpontosítanak az alkotók, ezt viszont igyekeznek teljes mélységében föltárni, a csoportosan elkövetett maszturbálástól a fiatalos anyukák molesztálásán és a meleg csábításon át egészen az élesben menő heteroszexuális akcióig. Hőseink barátkoznak a szexszel verbálisan, álló és mozgó képen, sőt animáció formájában is, ébren és álmunkban, valamint autopszia útján. Közben adódik számos abszurd és mulatságos helyzet és eset, lehet nevetni, lehet izgulni, hogy összejön-e végül Roudoudou és Romain, illetőleg örülni annak, hogy a francia szerzőpárosnak sikerült megtalálni az igaz utat a sokkhatásra vadászó naturalizmus és a felnőttek (szülők) vágyképeinek megfelelő, műkamasz ábrázolatok között.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3444