KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egyiptom hercege

Harmat György

 

Bizonyosan az én naivitásom, de meglepődtem a DreamWorks cég vadonatúj, Mózesről szóló produkciójának befejezésén. A mű ugyanis tulajdonképpen ott ér véget, hogy Izrael népe biztonsággal átér a „veres tenger” túlpartjára. Az utolsó kép ugyan a Szabadítót mutatja, amint jő lefelé a Sinai hegyéről a két kőtáblával a kezében, ám a tábláknak szinte csak a sziluettjét látjuk, hogy mi van rajtuk, azt nem.

Ugyan el nem tudom képzelni, hogyan vihető rajzfilmre a tízparancsolat, mégis úgy gondoltam, az Úr által „színről színre” ismert próféta ábrázolásához elengedhetetlen az aranyborjú históriája éppúgy, mint az isteni törvények.

Ha jobban belegondolunk, logikus, hogy az Egyiptom hercege, „a modern hollywoodi népművelés” terméke mindössze Mózes II. könyvének első egyharmadát dolgozza fel. „Mózes csudálatos megmenekülése és neveltetése, elhívatása”, felruháztatása csodatévő erővel, a Fáraó makacssága okán az egyiptomiakon esett tíz csapás, a zsidók Mózes vezette, Úr vezérelte szerencsés kivonulása a szolgaságból: pontosan az a kalandos mese, mely a serdületlen (és talán a serdülő) ifjúság szórakoztatására és okulására szolgál.

Az viszont külön figyelmet érdemel, hogy mekkora hangsúlyt kap két olyan motívum, melyekre az Ótestamentum még csak nem is utal. Huszadik századi szem kellett hozzá, hogy a szent szöveg néhány mondatában észrevegye, a modern művész érzéke, hogy belőlük kibontsa az identitás (a zsidó Mózes, szolgák testvére egyiptomi főúrként nevelkedik) és a barátság - árulás (arra a Fáraóra támad, aki gyermek- és ifjúkora hű társa volt) drámáját. „Az egész eddigi életem hazugság”, „egy királyságot sem lehet rabszolgaságra építeni” – hangoznak az igencsak mai mondatok a bibliai történet igényes, változó intenzitású (üresjáratokban sem szűkölködő), legalább két zseniális „mozgó képzőművészeti egységet” felvonultató (Mózes falirajzokban megelevenedő álma; a csapások) animációs filmváltozatában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3974