KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A hatvannyolcas zárvány

Kovács András Bálint

 

A szűk (szakértő vagy ínyenc) közönséget megcélzó fesztiválok divatja valamikor a nyolcvanas évek elején keletkezhetett, mert a quimperi és a pordenonei is ugyanabban az évben, 1983-ban indult. Egyik sem kommerciális és mindkettő tematikus, a kettő közül viszont az előbbi egzotikusabb. Nemcsak a fesztivál témáit, hanem helyét illetően is. Quimper kisváros a franciaországi Bretagne délnyugati csücskében. Abban, hogy kisvárosok rendeznek filmfesztiválokat, semmi különös nincsen. Quimperre azonban nem véletlenül esett a választás. Ezt a fesztivált egy olyan társaság szervezi, amelynek tagjai közül sokan valamikor hatvannyolc és az újbaloldali eszmék bukása után elhatározták, hogy ha a társadalmat megváltam nem tudják is, ők maguk azért más életet fognak élni, és leköltöztek vidékre földet művelni, állatokat nevelni, természetközelibb életet élni, lehetőleg minél messzebb Párizstól. (Agnès Varda: Sem fedél, sem törvény című filmjében is találkozhatunk egy ilyen alakkal. ) Hatvannyolc és a filmművészet kapcsolatát illetően pedig elég emlékeztetni a Langlois-féle filmarchívum melletti diáktüntetésre a lázadás kitörésének előestéjén, amelynek egyik vezérszónoka maga Godard volt.

Ha valamit át tudtak menteni ezek az emberek hajdani ideáljaikból, akkor az a film iránti szeretetük és a filmművészet komolyanvétele. Ki másnak jutna eszébe olyan fesztivált rendezni, amelynek egyik témája a mai fiatal magyar film és a „nagy magyar filmművészet a hatvanas években”, másik témája pedig egy Nyikita Mihalkov-és egy Andrej Mihalkov- Koncsalovszkij-retrospektív? Ez volt ugyanis az idei quemperi tíz nap programja. A magyar műsorban az újakon kívül olyan filmeket vetítettek, mint Jancsó Oldás és kötést (1963), Szabó Álmodozások kora (1965), Huszárik Szindbádjü (1970), Gaál Holt vidékje (1972) vagy Kardos Egy őrült éjszakája. ( 1969). Volt teljes BBS-retrospektív és még egy magyar némafilm-sorozat is.

A meghívottak többsége értetlenkedve figyelte azt a tán nem is tomboló, de mindenképpen figyelemre méltó érdeklődést, amellyel a közönség követte a programot: mit keresünk mi 1991-ben ezekkel a filmekkel itt Bretagne-ban, a világ végén? Van még valaki, aki kíváncsi ránk? Úgy látszik, van. Jó, hogy az öreg hatvannyolcasok még szeretik a filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/07 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4150