KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Négykezes géppisztolyra

Turcsányi Sándor

Gengsztervilág Magyarországon. Na persze csak a moziban. De ott amerre a szem ellát, csupa nagymenő. Most épp Lucky Luciano pályájának a húszas évekre eső, tehát korai szakaszát van módunk behatóan tanulmányozni. Megtudhatjuk, milyen nehéz a pályakezdők élete. Ki gondolta volna? Az amerikai mozi egyik újabb törekvése a tyúktolvajokat már csirkefogó korukban bemutatni. Azt már láttuk, mennyit kellett szegény kölyök Billynek fáradoznia, míg a fejére kitűzött pár dolláros vérdíj valahogy megalapozta fényes (mozi) karrierjét.

A Vadnyugat fiai most New Yorkba költöztek, vagy negyven évvel későbbre. Szokásaik viszont mit sem változtak. Az nevet utoljára, aki először lő. Még az erőszak is hamvas bájt kap, ha ifjak eszközlik. Volt már ifjú Einstein is, most pedig mészárosok inaséveit élvezhetjük, a gengszterfilmek mesebeli négyes számának jegyében. Gondoljunk csak a négy érinthetetlenre, kik magával a nagy Al Caponéval szálltak szembe. Itt meg négy a mobster. (És ha más nem meri, én elárulom a magyar cím muzsikus lelkű megálmodójának, hogy a négykezest – hacsak nem játékautomatán, azaz félkarú rablón – ketten játsszák.)

Luciano mellett föltűnik Bugsy Siegel is, aki Las Vegas megalapítása után nyilván a filmiparban is szerzett némi érdekeltséget, hiszen ma már a budapesti mozikban is jól körül kell néznünk, ha el akarjuk kerülni. Életének igaz történetét a megkapóan leleményes című Bugsy regéli el. Aki pedig másra vágyik, be kell érje pár másodperccel. Figyelje a papot, Seymour Cassel az. „Minnie Moore, Minnie Moore.” Egyébként meg: God bless you, Mr. Robinson (Edward G.)!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/04 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=542