KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Macskafogó

Székely Gabriella

 

Nepp József és Ternovszky Béla bizonyára sokat járnak moziba. Szerencsés emberek, a Macskafogó tanúsága szerint a világsikeres Csillagok háborúja, a klasszikus maffia- meg gengszter-mesék mellett olyan filmekre is jegyet válthattak, melyeket a halandó hazai néző legfeljebb csak újságok beszámolóiból ismerhet: mint például Bakshi rajzfilmjét, a Fritz, a macskát, a 07-es ügynök különböző mulatságos kalandjait, vagy a Superman attrakcióit. Ezekkel az ínycsiklandozó, szemkápráztató, színes, szagos, sok millió dolláros látványosságokkal mi, persze, nem vehetjük fel a versenyt, még akkor sem, ha az egyre korlátozottabb hazai produkciós költségekbe, mint ez esetben is, különféle LTD és GBMH részvények dollárjai és márkái csordogálnak is. Ésszerűnek tetszik: vessük latba (amúgy „odaát” vagyonokat érő) kézügyességünket, rajzoljuk le a méregdrága, különleges effektusokkal pazarul előállított, világsztárokkal eljátszatott történeteket. Fessünk gengsztereket, maffiavezéreket, szindikátus-palotákat, felhőkarcolókat, félelmetesen vad dzsungelt krokodilokkal, terroristákat, bérgyilkosokat, tengeri csatát, véres nagyvárosi pisztolypárbajokat, tankokat, száguldásos autósmanővereket, fényes nagyvilági partykat; vigyük ismeretlen, egzotikus tájakra a kalandozni vágyó néző szemét. Harcoljanak egymás ellen a klasszikus filmes figurák macska- meg egérbőrbe bújtatva, szurkoljunk az utóbbiaknak, lévén azok kisebb és védtelenebb állatok.

Mindez rendjén is volna, ha

1. a feszülten figyelő néző meg tudná különböztetni a macskákat az egerektől,

2. ha az alkotók felhasználnák a rajzfilm művészete nyújtotta fantasztikus lehetőségeket, és a világsikeres filmekből kölcsönvett idézetekkel parodizálnák, nem pedig lemásolnák a fantasztikus, maffia-, valamint gengszterfilmek stílusát, fordulatait, figuráit. (Mert azt, ugye, senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Fritz, a macska, a Superman vagy egy újabb Csillagok háborúja helyett nézzük a Macskafogót a moziban.)

Az amerikai metropoliszban játszódó történet, egyébként, a műfaj szabályai szerint happy enddel (szerencsésen) befejeződik. Sőt. A gaz macskákkal nem a szokásos módon számolnak le ellenfeleik, a győzedelmes egerek. A címbéli macskafogó nem kiirtásukra, hanem átnevelésükre terveztetett. A véres haramiák békés szobacicusokként szagolgatják az erdők-mezők virágait. Végül is, ne feledjük, itt Magyarországon, a Pannónia Filmstúdióban készült ez az egész-estés, korhatár nélkül megtekinthető rajz-játékfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5677