KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Wilder

Billy Wilder zsebszótárából

Wilder Billy

 

BEFEJEZETLEN (FORGATÓKÖNYV). A hármadik felvonást mindig csak azután fejezem be, miután elkezdtük a forgatást. Ha előre odaadja az ember a harmadik felvonást is, a főnökei bármikor kirúghatják.

BOLDOGSÁG. Szívesén leszoknék a dohányzásról, de akkor is elüthetne valami autó, és én ott feküdnék az utcán, egy vértócsa kellős közepén, és arra gondolnék, hogy mennyi örömről kellett lemondanom. Az igazi boldogság az, ha az ember orvosa maga is napi négy csomag cigarettát szív.

CENZÚRA (KÖVETKEZMÉNYEI). A Csókolj meg, buta bukása után hetokig úgy néztünk egymásra I. A. L. Diamonddal – (Wilder állandó munka- és forgatókönyvíró-társa 1957-től) –, mint az olyan szülők, akik kétfejű gyereket csináltak, és azóta tartózkodnak a nemi aktustól.

DE PROFUNOIS. Hollywoodban nem temetnek. A holtak ott bűzlenek temetetlenül. Egy hét múlva Cincinnatiban bűzlenek tovább, aztán Londonban, Párizsban, két év múlva meg a televízióban.

ÉRZELMEK. Audrey (a felesége): – Tudod, hányadika van ma? Billy: – Június 30. – Ma van az első házassági évfordulónk. – Kérlek, ne beszélj ilyesmiről, amíg eszem.

EURÓPA. Filmet forgatni Európában, az olyan lenne, mintha egy szép lányt azért látogatna meg a szeretője, hogy megjavítsa a vízcsapot. Én szórakozni járok Európába, nem pedig dolgozni.

FELLINI. Amikor az Édes életet láttam, nem tudtam eldönteni, hogy a legnagyobb, vagy a legunalmasabb film-e, amit valaha láttam, Aztán rájöttem, hogy mind a kettő.

HOLLYWOOD. Technikai szempontból sokkal könnyebb Hollywoodban forgatni. Ha nehéz operáció elé néz az ember, miért ne menne a legjobb kórházba?

KEZDETEK. Berlinben penzióban laktam. Az egyik lánynak volt egy vőlegénye. Egyik éjszaka éppen aludtam – a saját ágyamban –, amikor belökött a szobámba egy szerencsétlen kisöreget, a kezében a cipőjével, és otthagyta: ment ajtót nyitni a vőlegényének. Az öregember a Maxim Films igazgatója volt. „Nincs véletlenül egy cipőkanala?” – kérdezte tőlem. Azt válaszoltam: „De igen. Meg egy forgatókönyvem is van.” „Küldje el az irodámba.” „Nem. Most rögtön” – mondtam. Elolvasta, adott ötszáz márkát, én meg kölcsönadtam neki a cipőkanalamat.

KÉNYELEM. Le azzal a vizes ruhával, fel azzal a száraz martinivel!

MONDANIVALÓ. Az emberek nem szeretik, ha azt közlik velük, hogy bűzlenek. A színház, az más. Hát dollár ötvenért el lehat adni a mondanivalót. 1,25-ért nem.

TÉMA. (KÉRDÉS: A FILMJEI TELE VANNAK HÁZIALLATKÁKKAL, KUTYÁKKAL, MACSKÁKKAL...) A Sherlock Holmesban az egyetlen gazdi kedvence a Loch Ness-i szörny lesz.

TÉVÉ. Imádom a tévét! Azelőtt azt mondogatták, hogy a film alacsonyabbrendű művészi kifejezési eszköz. Most végre van valami, amit mi is lenézhetünk.

VÍGJÁTÉK. Olyan, mint ha valaki letolja a gatyáját egy fogadáson. Ha a megfelelő pillanatban teszi, a megfelelő társaságban, akkor nagyon vicces lehet. De ha nem a megfelelő pillanatban, nem a megfelelő társaságban teszi, az katasztrofális!

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 28-34. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7487