KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis postáslány

Veress József

A honvédő háború idején sok gyerek vált hirtelen felnőtté – megbízatások és kötelességek súlyos terheit cipelve a vállán. A kis postáslány, Ljubasa egyike a koraérett tizenéveseknek. Apja a fronton teljesít szolgálatot, anyja meghalt, a csonka családban azonban szülők nélkül is „rend” uralkodik: a komoly leányka lelkiismeretesen gondoskodik három öccséről. A kettős státusz nem töri meg Ljubasát: otthon és munkájában egyaránt helytáll. Közben érzelmi megpróbáltatások érik. Mikor elbúcsúzunk tőle, nagyon örül, mivel – másokkal együtt – sebesült édesapját köszöntheti.

Alekszandr Muratov a film meglehetősen sovány cselekményét jellem- és korrajzzal igyekezett feldúsítani. Előbbi sikerült, utóbbi nem. Ljubasa figurája élettel teli, cselekvéseinek indítékait, gondolkodásának fejlődését – azt is írhatnánk: csöndes hőstette mozgatórugóit – részletesen megismerjük. (Léna Holodova hitelesen játssza el a köznapi áldozat megpróbáltatásait, pedig néhány mozzanat sablonos, vagy legalábbis ismerős, korábban látott alkotásokból.) A környező világ – a háborútól szenvedő falu – ábrázolásában, sajnos, klisék sorakoznak egymás mellett. A kis postáslány képsoraiban egy kis izgalom után egy kis érzelem következik, a pozitív életvitelt a negatív ellenpontozza, a rendezőnek felváltva van „egy rossz” és „egy jó híre”.

A kis postáslány története minden bizonnyal igaz. Művészileg viszont nem eléggé hatásos, mert gúzsba kötik a konvenciók.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7629