KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Halál a Ragadozó ellen 2.

Géczi Zoltán

Alien vs. Predator: Requiem – amerikai, 2007. Rendezte: Colin Strause és Greg Strause. Írta: Shane Salerno. Kép: Daneil Pearl. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Steven Pasquale (Dallas), Reiko Aylesworth (Kelly), John Ortiz (Morales), Ariel Gade (Molly). Gyártó: 20th Century Fox. Forgalmazó: Intercom. Feliratos. 86 perc.

 

A kultikus franchise-ok első keresztezése 2004-ben került bemutatásra. A 60 millió dolláros befektetést csakis a rajongók mentették meg a jól megérdemelt anyagi bukástól; a fanboyok áldozatvállalási készsége a sekélyes színvonal ellenére is kifejeződésre jutott, így a Fox döntést hozott a folytatás mellett. Az AVP2-t komoly reklámhadjárat vezette be, amelynek célcsoportját újfent a rajongók tették ki: kompromisszummentes, R-kategóriás, explicit mészárszéket ígértek, amely valóra váltja a nemzetközi geekz-közösség legvadabb álmait. Utóbbi vállalást a stáb sikerrel teljesítette, de a számottevő vérmennyiségen és a kurta, alig 86 perces játékidőn túl a filmet nem sikerült további érdemekkel felruházni. A második installáció arcpirítóan ostoba fércmunka, amely csakis a CGI-technológia csökkentő költségvonzatainak, illetve az ismeretlen színészek filléres gázsijának köszönheti elkészültét. Intellektuális fedezet, művészi elképzelés, rendezői attitűd nem áll mögötte; a digitális képalkotás felől érkező direktorok gátlások nélkül nyúltak le teljes snitteket a kultikus elődfilmekből, hivatkozások és keresztutalások sokaságával terhelték meg a mozit, bízva benne, hogy a nosztalgia önmagában is elégséges lesz a box office-üdvösséghez.

A szándékolatlanul is burleszkszerű, széteső tákolmány csakis azok számára ajánlható, akik feltétel nélkül elkötelezettek az Alien- és a Predator-filmek iránt, és soha életükben nem láttak még egy tisztességesen összerakott mainstream akciófilmet. A többiek legfeljebb egy tanulsággal gazdagodhatnak, miszerint igen jótékony hatást gyakorolna a hollywoodi filmiparra, ha brutális mértékben megemelkedne a CGI-technológia ára, mert a gyártási költségek növekedése önmagában is ellehetetlenítené az ilyesféle mozgóképes gyalázatokat. A Strause testvéreknek fene nagy buzgalmukban sikerült röhejessé silányítani az eredetileg nívós Alien-produkciókat, ám az AVP2 kereskedelmi mutatóinak ismeretében kijelenthető, hogy az agyatlan ámokfutás immáron befejeződött, a crossover franchise bebukott, további katasztrófák nem fenyegetnek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9285